Villámcsapás elleni védekezés

2020. július 07. 09:58

A villámcsapás minden esetben nagy veszélyt hordoz magában. Gyakran előfordul, hogy egy villámlás következtében nagyobb tűz keletkezik

A villám nagy energiájú, természetes légköri elektromos kisülés. ami keletkezhet felhő-föld és felhő-felhő között is. Áramerőssége általában húsz-harmincezer amper, ami kivételes esetben meghaladhatja akár a háromszázezer ampert is. A villám keletkezése a felhők vízcseppjeinek, jégkristályainak súrlódására, széttöredezésére vezethető vissza. Villámcsapás ellen nincs tökéletes védekezés, azonban a károkat és a sérüléseket előre tervezéssel és odafigyeléssel jelentősen csökkenteni lehet.

Az épületekre szerelt villámhárító feladata az, hogy megóvja az épületet a villámcsapás mechanikai és termikus hatásaitól, úgy hogy magához vonzza a villámokat. A villámhárító kialakításánál fogva alkalmas arra, hogy levezesse a villám energiáját tűz vagy mechanikai sérülés veszélye nélkül. A villámhárító fontos veszélymegelőző szerepe miatt szabvány határozza meg, hogy milyen épületre milyen villámhárítót kell felszerelni. Egy jól méretezett és karbantartott, rendszeresen felülvizsgált villámhárító rendszer ugyanakkor jelentős károktól óvhatja meg az ingatlant.

A villámcsapás másodlagos hatása általában az elektromos hálózatban indukálódó túlfeszültség. De hogyan védekezhetünk ez ellen? Az egyik mód régóta közismert: zivataros időben ajánlatos az antennavezetéket kihúzni például a televíziókészülékből. Amikor a hálózat és a berendezés kapcsolatának megszakítása nem megoldható, vagy nem célszerű, akkor túlfeszültség-védelmi eszközök alkalmazása ajánlott. A túlfeszültség-védelmi eszközök működési alapelve a túlfeszültség idejére a másodperc néhány milliomod részére rövidre zárják az elektromos vezetékeket, majd visszaállnak alaphelyzetbe.

Szabadban végzett tevékenységünket az aktuális időjárás jelentés ismeretében tervezzük meg úgy, hogy villámlás esetén vissza tudjunk vonulni egy közeli épületbe vagy egy teljesen zárt, felül is fémmel borított gépjárműbe. A járművön belül is maradjunk távol a fémes részektől.

Zivatar idején lehetőség szerint kerüljük a kiemelkedő tárgyak (oszlop, torony, fák, elektromos távvezeték), barlangbejáratok, nyitott térségek, illetve vízfelületek közelségét. Magashegyi túránál keressünk törmelékes kőzettel borított helyet magunknak, üljünk le, zárjuk össze lábainkat és tegyük a fülünkre a kezünket (ezzel csökkentjük a halláskárosodás veszélyét).

Épületen belül maradjunk távol a vízvezetékektől, ajtótól, ablakoktól, ne használjuk a vezetékes telefont, a kézmosót, a zuhanyzót, a fürdőkádat. Kapcsoljuk ki az összes elektromos készüléket, húzzuk ki a konnektorból és az antennacsatlakozóból a zsinórokat, és ezektől is maradjunk távol. Az utolsó, hallható villámcsapás után még várjunk 30 percet, és csak aztán folytassuk normál tevékenységünket. Ne hasaljon a földre! Nagyobb testfelületen könnyebben éri villámcsapás. Az ablaknál húzza el a függönyöket. Ha a viharban véletlenül kitörne az üveg, a függöny megvéd a szétrepülő szilánkoktól.

 

 

 

 

Széchenyi 2020 Kohéziós Alap