Biztonságos fűtés: nemcsak a kémény állapota számít

2026. november 18. 13:46

Az őszi fűtési szezon kezdete óta már hat helyszínen kellett kéménytűznél beavatkozniuk a zalai tűzoltóknak, az év korábbi részében pedig harminchat hasonló eset történt. A kéményekben lerakódott korom és kátrány meggyulladása jelentős veszélyforrás, a fűtéssel összefüggő tüzek azonban nem kizárólag az égéstermék-elvezetőkben keletkezhetnek. A kályhák, kandallók és kazánok elhelyezése, műszaki állapota, a tüzelőanyag minősége, tárolása és a berendezések használatának módja egyaránt meghatározza otthonunk tűzbiztonságát.

A kémény belső falán lerakódó korom izzani kezdhet, a kátrány pedig meggyulladhat. A kialakuló magas hőmérséklet a kémény közelében lévő éghető épületszerkezeteket is veszélyezteti. Különösen súlyos következménye lehet a repedt kéménytestnek, a szabálytalanul beépített gerendáknak, a nem megfelelő füstcsőcsatlakozásnak vagy a hiányzó, rosszul záródó tisztítóajtónak. Tavaly novemberben Pakodon egy családi ház kéményében gyulladt meg a lerakódott korom és kátrány. A tűz átterjedt a deszkafödémre, a füst betöltötte a lakóteret, az épület pedig lakhatatlanná vált. Az ott élő négy ember elhelyezéséről gondoskodni kellett.

A kéményben kialakuló lerakódások mennyiségét jelentősen befolyásolja, hogy mivel és hogyan fűtünk. A nedves tűzifa elégetésekor a felszabaduló energia egy része a víz elpárologtatására fordítódik. Ez nem csak pazarlás, hanem veszélyforrás is, ugyanis a kedvezőtlen égési körülmények fokozzák a korom- és kátrányképződést. A kívül száraznak látszó fahasáb belseje még jelentős nedvességet tartalmazhat. Tüzeléshez ezért megfelelően kiszárított, lehetőleg 20 százalék alatti nedvességtartalmú, kezeletlen fát használjunk. A fa nedvessége megfelelő mérőeszközzel, a frissen felhasított fahasáb belső felületén ellenőrizhető; a külső megjelenés önmagában nem megbízható támpont.

A tűzifa megfelelő kiszáradásához nem elegendő, hogy nem éri eső. Célszerű a fát felhasogatva, a talajtól elemelve, stabilan összerakva, felülről fedett, de oldalról jól átszellőző helyen tárolni. A teljesen körbefóliázott vagy szorosan a falhoz halmozott farakás nehezebben szárad, mert a nedvesség eltávozásához légmozgásra is szükség van. A száradás időtartama a fafajtától, a hasábok méretétől és a tárolás körülményeitől függ; a frissen kivágott fa nem alkalmas azonnali tüzelésre.

A farakat elhelyezése tűzvédelmi szempontból is fontos. A lakóépület falához, eresze alá vagy a melléképületek közvetlen közelébe felhalmozott tüzelő egy esetleges tűz továbbterjedését is elősegítheti. A tárolás helyének kiválasztásakor a szomszédos ingatlan épületeire is gondolni kell: egy meggyulladt farakat nem áll meg az ingatlanhatárnál. A tároló legyen kellő távolságban az épületektől és más éghető anyagoktól, környezetében pedig ne végezzenek szikraképződéssel járó munkát.

Nem megfelelő tüzelőanyag a festett, lakkozott, ragasztott vagy más módon kezelt faanyag, a bútorlap és a háztartási hulladék. Elégetésük mérgező égéstermékeket és fokozott lerakódást eredményezhet, emellett a tüzelőberendezést és a füstcsövet is károsíthatja. Minden berendezésben csak a gyártó által engedélyezett tüzelőanyagot szabad használni. A tüzet a levegőellátás túlzott visszafogásával sem szabad tartósan fojtani, mert a tökéletlen égés szintén elősegíti a korom és a kátrány képződését. A kéményből távozó sűrű, sötét füst figyelmeztető jel lehet, de a látható füst hiánya önmagában még nem bizonyítja a tüzelés megfelelő körülményeit.

A tüzelőberendezések biztonságos működéséhez megfelelő mennyiségű égési levegőre van szükség. A jól záródó nyílászárók és a nagy teljesítményű páraelszívók, szagelszívók kedvezőtlen körülmények között megváltoztathatják a helyiség légnyomásviszonyait, és a kéményből az égéstermék visszaáramlását idézhetik elő. Ez szén-monoxid-mérgezéshez is vezethet. A nyílt égésterű berendezéseknél ezért folyamatos, megfelelő légutánpótlást kell biztosítani. Az időnkénti ablaknyitás nem helyettesíti a szükséges légbevezetést. Nyílászárócsere, új elszívó felszerelése vagy a fűtési rendszer átalakítása előtt a berendezések együttes működésének biztonságát szakemberrel kell megvizsgáltatni.

A kémények rendszeres ellenőrzése és szükség szerinti tisztítása alapvető jelentőségű, de a megfelelő tüzelési szokásokat nem helyettesíti. Nedves fa és helytelen tüzelés mellett egy nemrég kitisztított kéményben is újból veszélyes lerakódások alakulhatnak ki. Az egylakásos ingatlanoknál, így a családi házaknál az ellenőrzést a tulajdonosnak vagy használónak kell kezdeményeznie, míg a társasházakban ütemezett kéményseprői sormunka történik. Családi házaknál a szilárd tüzelésű berendezésekhez kapcsolódó égéstermék-elvezetők ellenőrzése évente, a gázüzemű és zárt rendszerű berendezésekhez kapcsolódóké kétévente ajánlott. A jogosult magánszemélyek számára az ellenőrzés és a szükség szerinti tisztítás térítésmentes. Időpont a kéményseprés hivatalos honlapján, a kemenysepres.katasztrofavedelem.hu oldalon kérhető. Új kémény létesítésekor, meglévő kémény átalakításakor vagy új tüzelőberendezés bekötésekor a szükséges műszaki vizsgálatról is gondoskodni kell.

A kéménytől függetlenül a fűtőberendezés közvetlen környezete is tűzveszélyessé válhat. Idén januárban Cserszegtomajon egy szabálytalanul, gipszkartonfal mellé épített cserépkályha mögött izzani kezdett a szigetelőanyag. A tűzoltóknak meg kellett bontaniuk a falat, és egy hőhatásnak kitett elektromos vezetéket is le kellett választaniuk. A kályhák, kandallók és kazánok telepítését, átalakítását megfelelő szakemberre kell bízni. A fűtőberendezések és füstcsövek környezetében biztosítani kell az előírt védőtávolságokat, valamint az éghető épületszerkezetek megfelelő hővédelmét. A tartós hőterhelés akkor is veszélyes lehet, ha a tüzelőberendezésből nem jut ki láng vagy szikra.

A tűztérből kipattanó szikra, a kihulló parázs vagy egy kieső izzó fahasáb rövid idő alatt meggyújthatja a közelben lévő tárgyakat. Tavaly áprilisban Nagykapornakon egy kályhából kipattanó szikra miatt egy fotel és más berendezési tárgyak gyulladtak meg. A tűztérajtót a berendezés előírásainak megfelelően zárva kell tartani, a nyitott tűzterű kandallóknál megfelelő szikrafogót kell használni. A tűztér előtt, különösen éghető padlóburkolat esetén, nem éghető és megfelelő méretű parázsfelfogó felület szükséges. A kályha vagy kandalló közelében nem szabad ruhát szárítani, papírt, bútort vagy más éghető anyagot elhelyezni.

A tüzelőberendezés mellett tárolt fa veszélyét egy korábbi nagykanizsai eset is jól mutatja. 2024 novemberében egy Király utcai üzlethelyiségben a kályhából kipattanó szikra gyújtotta meg a mellette tárolt tűzifát. A tűzoltók megakadályozták, hogy a lángok átterjedjenek az üzlet feletti lakásokra. A tűzifa tehát nemcsak a szabadtéri tárolás során, hanem a fűtés helyiségében is komoly éghetőanyag-mennyiséget jelenthet. A fűtőberendezés közelében csak a rövid időre szükséges mennyiséget tartsuk, azt is biztonságos távolságban.

A hamu és a salak kezelése ugyanilyen körültekintést igényel. A hamu belsejében akkor is maradhatnak izzó részek, amikor kívülről már kihűltnek látszik. 2024 májusában Felsőpáhokon egy melléképület mellett elhelyezett kukába öntött hamu miatt keletkezett tűz. A lángok a közeli farakásra és a melléképület tetőszerkezetére is átterjedtek. Az eltávolított hamut megfelelő, nem éghető fémedényben, nem éghető felületen, az épületektől és éghető anyagoktól távol kell hagyni teljesen kihűlni. Csak ezt követően kerülhet a hulladékgyűjtőbe. A még izzó hamut tilos műanyag kukába, kartondobozba, száraz növényi hulladékra vagy a kert talajára üríteni.

A hordozható fűtőeszközök más jellegű veszélyeket hordoznak. Az elektromos hősugárzókat, olajradiátorokat és mobil fűtőkészülékeket nem szabad letakarni, ruhaszárításra használni vagy éghető tárgyak közvetlen közelében működtetni. A nagy teljesítményű készülékeket megfelelő terhelhetőségű hálózatról, közvetlenül a fali csatlakozóaljzatról kell üzemeltetni, nem alulméretezett, s nem túlterhelt elosztóról. A sérült vezetékű, hibás csatlakozójú vagy rendellenesen melegedő készülék használatát meg kell szüntetni. A hordozható fűtőeszközöket felügyelet nélkül és alvás közben ne működtessük; használatuk során minden esetben tartsuk be a gyártó előírásait.

A hordozható gázüzemű fűtőberendezések közül az égéstermék-elvezetés nélkül működő készülékek különös figyelmet igényelnek, mivel az égéshez a helyiség levegőjét használják, égéstermékük is ugyanoda jut vissza. Használatukhoz megfelelő, folyamatos légcsere szükséges, és kizárólag a gyártó által megengedett körülmények között működtethetők. Egy horgászházban, hétvégi épületben, műhelyben vagy más kis légterű helyiségben a nem megfelelő levegő-utánpótlás szén-monoxid-mérgezéshez is vezethet. A kéménybe kötött kályháknál az égési levegő biztosítása mellett a füstcső, a csatlakozások és a kémény megfelelő műszaki állapota is alapvető követelmény. A gázüzemű főzőkészülékek és sütők nem használhatók helyiségfűtésre.

A nyílt égésterű berendezések mellett megfelelő minőségű, szakszerűen elhelyezett szén-monoxid-érzékelő használata ajánlott. A füstérzékelő pedig a tűz korai észlelésével segíthet mérsékelni a következményeket. A két készülék más veszélyt jelez, ezért nem helyettesítik egymást, és egyik sem pótolja a megfelelő műszaki állapotot, karbantartást vagy levegőellátást.

Kéménytűzre utalhat a füstelvezetőből hallható szokatlan zúgás, a kémény rendellenes felhevülése vagy a kéményből távozó szikrák megjelenése. Ilyenkor azonnal hívni kell a 112-es segélyhívó számot. Ha biztonságosan megtehető, meg kell szüntetni a tüzelőberendezés égési levegőjének utánpótlását, és nem szabad további tüzelőanyagot rátenni. Az égő kéménybe vizet önteni tilos, mert a hirtelen keletkező gőz károsíthatja a szerkezetét. Ha füst jut a lakótérbe, vagy az épületben tűz keletkezik, a bent tartózkodóknak biztonságos helyre kell távozniuk. A tűzzel érintett kéményt és fűtőberendezést a szükséges szakmai ellenőrzésig nem szabad ismét használatba venni. Szén-monoxid-érzékelő riasztásakor ugyancsak haladéktalanul el kell hagyni az épületet, és értesíteni kell a tűzoltókat.

Az Európai Tűzbiztonsági Hét szerdai témája a kémények és fűtőberendezések biztonsága. A megelőzéshez a rendszeres szakmai ellenőrzés mellett a megfelelő tüzelőanyag, a helyes tárolás, a biztonságosan kialakított fűtési rendszer és a berendezések környezetének tűzvédelme egyaránt hozzátartozik.

***

Széchenyi 2020 Kohéziós Alap