Lakástüzek: sokféle ok, visszatérő veszélyek
2026. november 16. 15:36
A zalai hivatásos tűzoltóságok működési területén az idén már több mint százhúsz lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat. Az idei beavatkozások és a korábbi évek tapasztalatai alapján a tüzek keletkezése mögött számos különböző körülmény állhat. A műszaki meghibásodások mellett a berendezések nem megfelelő használata, az éghető anyagok veszélyes elhelyezése és a felügyelet nélkül hagyott tevékenységek is szerepet játszanak a lakástüzek kialakulásában.
A 2026-os események között különösen hangsúlyosan jelennek meg a kéményekhez, valamint a tüzelő- és fűtőberendezésekhez kapcsolódó tűzesetek. A kéményekben lerakódó korom és kátrány meggyulladhat, a magas hőmérséklet pedig a kémény környezetében lévő éghető épületszerkezeteket is veszélyeztetheti. Más esetekben a kályhák, kandallók és kazánok közelében elhelyezett éghető anyagok, a berendezések szabálytalan kialakítása vagy a környező szerkezetek tartós hőterhelése vezet tűzhöz. A kipattanó szikra, a kihulló parázs és a nem megfelelően kezelt, még izzó hamu ugyancsak gyújtóforrás lehet. Ezek az esetek jól mutatják, hogy a fűtéshez kapcsolódó tüzek kialakulásában a műszaki állapot mellett a berendezések elhelyezése és használatuk körülményei is meghatározók.
Visszatérő veszélyforrást jelentenek az elektromos hálózatok és berendezések meghibásodásai. A vezetékek, csatlakozások, kapcsolók és háztartási készülékek túlmelegedése, illetve villamos hibái a környezetükben lévő éghető anyagokat is meggyújthatják. A veszély nem kizárólag a régi épületeket érinti: a mosogatógépek, szárítógépek, vízmelegítők és klímák, valamint szellőztetőberendezések meghibásodása, nem rendeltetésszerű használata vagy karbantartásuk elhanyagolása is tüzet okozhat. Külön figyelmet érdemelnek az akkumulátoros eszközök is. Meghibásodásuk – különösen töltés közben – gyorsan kialakuló, intenzív égéssel és a tűz továbbterjedésével járhat.
A konyhában jellemzően a sütés-főzés során alakulhat ki veszélyes helyzet. A tűzhelyen felejtett étel előbb füstölni kezdhet, majd meggyulladhat, a túlmelegedő étolaj pedig hirtelen lángra kaphat. A tűz a konyhabútorra, a páraelszívóra és más berendezési tárgyakra is átterjedhet. Az ilyen eseteknél gyakran a felügyelet hiánya vagy egy pillanatnyi figyelemelterelődés teremti meg a tűz kialakulásának feltételeit.
A gyertyák és mécsesek nyílt lángja könnyen meggyújthatja a közelükben lévő függönyt, terítőt vagy más éghető anyagot. A nem megfelelően eloltott cigaretta izzása szintén tüzet okozhat, különösen akkor, ha kárpitozott bútorral vagy ágyneművel érintkezik. Az ágyban dohányzás különösen veszélyes, hiszen az izzásból kialakuló tüzet a közben elalvó ember csak későn vagy egyáltalán nem észlelheti. A még izzó, eldobott cigarettacsikk az erkélyen tárolt éghető anyagokat is meggyújthatja, a lángok pedig innen a lakásra is átterjedhetnek.
Ritkábban előforduló, de súlyos következményekkel járó veszélyforrás az éghető gázok szivárgása. A PB-palackok és a gázvezetékek hibás csatlakozásainál kiszabaduló gáz a levegővel robbanóképes elegyet alkothat, amelyet akár a tűzhely begyújtása vagy egy elektromos szikra is meggyújthat, robbanást okozva. Lakóépületekben a tűzveszélyes munkavégzés, például egyes tetőjavítási munkák során alkalmazott hőforrások is tüzet idézhetnek elő. Előfordulhat az is, hogy a lángok egy közeli melléképületről vagy szabadtéri tűzből terjednek át a lakóházra.
A lakástüzek többféle, visszatérő okból keletkezhetnek, ezért megelőzésük sem szűkíthető egyetlen területre.
Az Európai Tűzbiztonsági Hét alkalmából a következő napokban külön is foglalkozunk a konyhai tüzekkel, a kémények és fűtőberendezések veszélyeivel, az elektromos berendezésekkel és akkumulátoros eszközökkel, valamint a füstérzékelők szerepével. Bemutatjuk azt is, hogyan csökkenthetők ezeknek a tüzeknek a kockázatai.
***