Őszi égetés: nem mindegy, mit, mikor és hogyan

A felsorolt esetek különbözőek, de ugyanarra hívják fel a figyelmet: szabadtéri égetésnél nemcsak arra kell ügyelni, hogy a tűz ne terjedjen tovább. Az sem mindegy, hogy az adott helyen és időpontban szabad-e egyáltalán égetni, mi kerül a tűzre, és az égetés végén valóban megszűnt-e minden izzás és parázslás.

A szabadtéri égetés következménye nem mindig áll meg néhány négyzetméternyi leégett területnél. Zalában korábban halálos kimenetelű esetek is történtek. 2022-ben Gyenesdiáson egy meggyújtott levélkupacból kiinduló tűz átterjedt a környező száraz növényzetre, és az oltás közben egy embert találtak a területen, akinek az életét már nem lehetett megmenteni. Egy évvel korábban Rédics térségében, égő kukoricatarló oltása közben találtak egy elhunyt férfit a leégett területen.

A tűz ezért nemcsak akkor jelent veszélyt, ha szabálytalanul gyújtják meg. A felügyelet, az időjárás, a környezet állapota és a teljes eloltás ugyanúgy meghatározó.

A kerti növényi hulladék égetésének szabályai településenként eltérhetnek. Csak ott szabad égetni, ahol azt önkormányzati rendelet lehetővé teszi, és ott is kizárólag a rendeletben meghatározott időpontban és feltételekkel. Ha a településnek nincs az égetést engedélyező helyi szabályozása, a kerti hulladék égetése tilos.

Az engedélyezett kerti égetés azonban nem jelent általános hulladékégetési lehetőséget. Háztartási szemetet, műanyagot, gumiabroncsot, festékes, vegyszeres vagy más oda nem való hulladékot nem szabad a tűzbe tenni. A helyi szabályok a növényi hulladék kezelésére adhatnak lehetőséget, nem arra, hogy a háznál keletkező egyéb hulladéktól tűz segítségével szabaduljunk meg. 

Az sem mindegy, milyen állapotú növényi anyagot gyújtunk meg. A nedves, friss növényi hulladék nehezen ég és erősen füstöl, ezért ahol az égetés megengedett, ott is száraz anyagot szabad égetni. A nagy mennyiségű füst nemcsak a környéken élőket zavarja: rontja a levegő minőségét, és könnyen azt a benyomást keltheti, hogy valahol ellenőrizetlen tűz keletkezett. A tűzoltókhoz érkező jelzés alapján pedig addig nem lehet tudni, hogy egy szabályosan felügyelt kerti tűzről vagy terjedő szabadtéri tűzről van-e szó. 

Ha a helyi szabályok lehetővé teszik az égetést, a tüzet akkor sem szabad őrizetlenül hagyni. Oltóvíznek és a tűz kordában tartására alkalmas kézi szerszámnak a közelben kell lennie, feltámadó szél esetén pedig az égetést be kell fejezni és a tüzet el kell oltani. Csak akkora tüzet szabad rakni, amely folyamatosan ellenőrizhető és szükség esetén biztonságosan eloltható.

Az égetés pedig nem akkor ér véget, amikor az utolsó láng kialszik. A hamu alatt hosszú ideig maradhat izzó parázs, amely szél vagy éghető anyag hatására ismét lángra kaphat. A helyszínt ezért távozás előtt át kell vizsgálni, az izzást és parázslást teljesen meg kell szüntetni, szükség esetén a tűz helyét át kell locsolni. Ezt több jelenlegi önkormányzati szabályozás is kifejezetten előírja. 

A kerti növényi hulladéktól ráadásul nem feltétlenül égetéssel kell megszabadulni. Az aprítás, a komposztálás és a helyben elérhető zöldhulladék-gyűjtés sok esetben biztonságosabb megoldás, és a növényi anyag egy része így vissza is kerülhet a természetes körforgásba. 

Ha a tűz terjedni kezd, és biztonságosan már nem tartható ellenőrzés alatt, a veszélyeztetett területet el kell hagyni és hívni kell a 112-es segélyhívó számot.