Szárítógép-tűz: működés közben és utána is lehet veszély

Zalában korábban is történt szárítógéphez kapcsolódó tűzeset. Tavaly novemberben egy keszthelyi mosodában szárítógépben lévő rongyok égtek, a füst pedig a szomszédos üzlethelyiségbe is átterjedt. A tűzre tűzjelző hívta fel a figyelmet. Az üzletet 18 dolgozó és 45 vásárló hagyta el, a tűzoltók pedig mindkét érintett épületet átvizsgálták és kiszellőztették. 

A szárítógépek használatához többféle tűzkockázat kapcsolódik. Műszaki meghibásodás ezeknél a berendezéseknél is vezethet túlmelegedéshez vagy tűzhöz, a szárítógépeknél azonban külön figyelmet érdemel a használat során keletkező textilszösz és a megfelelő légáramlás.

A ruhákból leváló szösz könnyen éghető anyag. Ha felhalmozódik a szűrőkben vagy a levegőjáratokban, romolhat a levegő áramlása, ezzel pedig nőhet a túlmelegedés veszélye. A szöszszűrőt ezért a gyártó előírásainak megfelelően rendszeresen, sok készüléknél minden szárítás után meg kell tisztítani. A hőcserélő, kondenzátor és más hozzáférhető, tisztítást igénylő részek karbantartását szintén a kezelési útmutató szerint kell elvégezni. A rendszeresen tisztított szöszszűrő mellett is kerülhet finom textilszál a készülék belső részeibe, ezért használattól és kialakítástól függően időnként indokolt lehet szakemberrel átvizsgáltatni és megtisztíttatni a nehezen hozzáférhető részeket is.

Égett vagy szokatlan szag, rendellenes zaj, szokatlan melegedés, visszatérő hibajelzés vagy az elektromos védelem ismételt leoldása esetén a készülék használatát abba kell hagyni, a hibát pedig szakemberrel kell feltáratni. A szárítógépet akkor működtessük, amikor valaki otthon van és ébren. Egy kialakuló rendellenesség, füst vagy tűz így hamarabb észlelhető. A megfelelően elhelyezett füstérzékelő további biztonságot ad; a keszthelyi mosodai esetnél is automatikus jelzés hívta fel a figyelmet a tűzre.

A veszély azonban nem feltétlenül ér véget a szárítóprogrammal. Bizonyos textíliákban a szárítás után is folytatódhat hőtermelő folyamat. Különösen az olajjal, zsírral, kozmetikummal vagy egyes oldószerekkel szennyezett törölközők, rongyok és más textíliák igényelnek körültekintést. Ha ezekből a szennyeződésekből mosás után is marad az anyagban, a levegő oxigénjével végbemenő lassú oxidáció hőt termel.

Ha a még meleg textíliákat tömör kupacba rakják, a keletkező hő nehezebben tud eltávozni, ezért a halom belsejében tovább emelkedhet a hőmérséklet. A szárítóprogram visszahűtési szakaszát emiatt nem célszerű megszakítani, a még meleg ruhát pedig szétterítve vagy lazán elhelyezve kell hagyni kihűlni. Erősen olajos, oldószeres vagy festékes textíliát csak a textília és a szárítógép gyártói előírásainak megfelelően szabad kezelni.

Ha a szárítógépből füst áramlik vagy tűz keletkezik, a készüléket csak akkor áramtalanítsuk, ha ez veszély nélkül megtehető. Ha a készülék közvetlenül nem választható le biztonságosan a hálózatról, célszerű az egész épület áramellátását megszüntetni. Áram alatt lévő elektromos berendezést vízzel oltani tilos. Ha a tűz nem fékezhető meg biztonságosan, el kell hagyni a helyiséget, illetve az épületet, az ajtót be kell csukni, a bent tartózkodókat pedig hangos kiáltással távozásra kell felszólítani. Tűz esetén minden esetben hívni kell a 112-es segélyhívó számot.

A szárítógép biztonságos használatában egyszerre számít a készülék megfelelő műszaki állapota, a szűrők és légutak tisztasága, az, hogy működés közben legyen, aki észlelheti a rendellenességet, valamint az is, milyen textília kerül a gépbe, és mi történik vele a szárítás után.

***