A bála elkészül, a tűzveszély marad
2026. július 15. 12:52
Július közepén javában zajlik a szalma és a széna bálázása, sok helyen pedig már a frissen elkészített bálák betárolása is megkezdődött. A munka tűzvédelmi szempontból fokozott figyelmet igényel, hisz a veszély nem szűnik meg azzal, hogy a bála elhagyta a munkagépet. A nem megfelelően karbantartott bálázó munka közben gyulladhat ki, a túl nedvesen betárolt széna pedig később, akár már a kazal vagy a tároló belsejében kezdhet melegedni és izzani.
A zalai tapasztalatok is azt mutatják, hogy ez nem elméleti veszély. Az előző négy évben kilenc olyan tűzeset történt a vármegyében, amely egyértelműen bálázógéphez vagy bálázási munkához kapcsolódott. Ugyanezen években összesen több mint negyven alkalommal már maguk a bálák égtek. A nagyobb, több tucat vagy akár több száz bálát érintő tüzek elsősorban júliusban és augusztusban fordultak elő.
Bálázás közben a száraz növényi por és a szalmatörmelék könnyen felhalmozódik a munkagépen, különösen a mozgó és felhevülő alkatrészek környezetében. Egy megszoruló vagy szárazon futó csapágy, sérült elektromos vezeték, elöregedett hidraulikatömlő vagy más műszaki meghibásodás elegendő lehet a tűz keletkezéséhez. A lángok gyorsan átterjedhetnek a traktorra, a tarlóra, a már elkészült bálákra és a környező száraz növényzetre.
A gépeket ezért nemcsak a szezon megkezdése előtt kell átvizsgálni. Munka közben is rendszeresen el kell távolítani róluk a port, a szalmát és más növényi maradványokat, ellenőrizni kell a csapágyakat, a vezetékeket, a hidraulikus rendszert és a kipufogó környezetét. A szükséges tűzoltó készüléknek működőképes, ellenőrzött állapotban és könnyen elérhető helyen kell lennie. Az oltóeszköz azonban csak kezdeti tűznél jelenthet segítséget: a testi épséget nem szabad kockáztatni.
A bálázást követően más jellegű veszély kerül előtérbe. Ha a széna nem száradt ki megfelelően, a bála belsejében hő termelődik. A tömörített anyag nehezen adja le ezt a hőt, ezért a melegedés hosszú ideig észrevétlen maradhat. A folyamatot szokatlan szag, pára, füstölés vagy izzás jelezheti, de előfordulhat, hogy a bála kívülről még teljesen épnek látszik.
A frissen elkészített bálák állapotát ezért a betárolás után is rendszeresen ellenőrizni kell. Különösen indokolt a fokozott figyelem, ha a takarmány nedvességtartalma a bálázáskor kérdéses volt, vagy az időjárás nem tette lehetővé a megfelelő száradást. A bálák belső hőmérséklete erre alkalmas mérőeszközzel például szénaszondával ellenőrizhető. Nemcsak a mért érték, hanem annak változása is fontos: a folyamatos vagy gyors melegedés szintén veszélyt jelezhet.
A gyanúsan meleg, füstölő vagy szokatlan szagú bálát nem szabad zárt épületbe vinni vagy a többi közé helyezni. A már felmelegedett kazlat sem szabad meggondolatlanul megbontani, mert a belsejébe jutó friss levegő hatására az izzó részek hirtelen lángra lobbanhatnak.
A tárolás helyének megválasztása szintén meghatározó. A kazlakat az előírt védőtávolságok betartásával, lehetőleg kisebb, egymástól elkülönített egységekben kell kialakítani. Környezetüket száraz növényzettől, lehullott szalmától és más éghető anyagoktól mentesen kell tartani. Biztosítani kell azt is, hogy tűz esetén a tűzoltógépjárművek meg tudják közelíteni a rakatokat, és az oltáshoz megfelelő mennyiségű víz, szükség esetén erőgép álljon rendelkezésre.
Egy több száz bálát érintő tűz oltása hosszú ideig tarthat, jelentős erőt és eszközt köthet le, miközben a takarmány mellett a mezőgazdasági gépeket, tárolókat és állattartó épületeket is veszélyeztetheti. A megelőzés ezért nem ér véget a bálázógép karbantartásával: a friss bálák állapotát és a tárolás körülményeit is folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
Füstölés, izzás, gyors melegedés vagy tűz észlelésekor haladéktalanul hívják a 112-es segélyhívó számot. A forró vagy füstölő kazlat ne bontsák meg, a bálákat pedig ne mozgassák a tűzoltók kiérkezéséig.
***
