Négy nap alatt 281 helyszínen dolgoztak a vihar miatt a zalai tűzoltók

2026. március 30. 14:30

2026. március 26. és 29. között a Zala vármegyén átvonuló viharos szél miatt összesen 281 helyszínen volt szükség tűzoltói beavatkozásra. A káresetek felszámolásában a hivatásos egységek mellett önkormányzati és önkéntes tűzoltók is közreműködtek. Az összehangolt munkának köszönhetően a viharral összefüggésben személyi sérülés nem történt.

Az első segélyhívások március 26-án, csütörtökön érkeztek, a beavatkozások száma pedig másnap jelentősen megemelkedett: pénteken 168 káresemény kezelésére volt szükség. A hétvége során a korábban keletkezett károk felszámolása, valamint az újabb széllökések miatt kidőlt fák és leszakadt ágak eltávolítása adott folyamatos feladatot, főként a hivatásos tűzoltóknak.

A riasztások döntő többsége úttestre, vasúti pályára, villamos- és távközlési vezetékekre, valamint épületekre dőlt fák és leszakadt ágak miatt érkezett. Emellett több helyszínen megbontott tetőszerkezetek, kidőlt kémények és megrongálódott melléképítmények miatt is be kellett avatkozni. A tűzoltók motoros láncfűrészekkel, kéziszerszámokkal, valamint szükség szerint magasból mentő járművekkel dolgoztak, a közműveket érintő eseteknél pedig a szolgáltatókkal együttműködve számolták fel a károkat.

A viharkárok Zala vármegye szinte teljes területén jelentkeztek. A kidőlt fák nemcsak a közlekedést akadályozták, hanem több helyen járműveket és épületeket is megrongáltak. Zalaegerszegen egy kerti tárolót sodort a szél egy családi ház falának, egy nagyméretű faág pedig betörte egy társasházi lakás ablakát, míg egy másik helyszínen egy társasház kéménye dőlt le. Zalabaksán egy harangláb dőlt egy családi ház tetejére, jelentős károkat okozva a tetőszerkezetben.

Keszthelyen és Nagykanizsán több esetben parkoló gépkocsikra dőltek fák. Nagykanizsán emellett a szél társasházak tetőszerkezetében és szigetelésében is károkat okozott. Kisrécsén egy buszmegálló rongálódott meg, Gyékényes térségében és Balatonedericsnél pedig a vasúti pályára dőlt fák akadályozták a közlekedést. Keszthely környékén a kidőlt fák közműveket is megrongáltak: volt, ahol villanyvezeték került veszélybe, máshol egy kifordult fa vízvezetéket szakított el.

A káresetek között olyan is előfordult, amikor a szél könnyűszerkezetes építményt bontott meg: egy kerti tároló elsodródva egy lakóépület falának csapódott. Az ilyen tárgyak viharos időben komoly veszélyt jelenthetnek a környezetükre, azonban a gyors beavatkozásoknak köszönhetően ezekben az esetekben sem történt személyi sérülés.

A viharkárok felszámolásában az önkéntes tűzoltó egyesületek is jelentős szerepet vállaltak. Több helyszínen segítették a hivatásos egységek munkáját, illetve önállóan is végeztek műszaki mentést. Közreműködtek egyebek mellett a murakeresztúri, bázakerettyei, letenyei, bajánsenyei, kemendollári, miháldi, szepetneki, magyarszombatfai, iharosberényi, balatonberényi, őriszentpéteri, szőkedencsi és zalaszentiváni önkéntesek, valamint a Zala Különleges Mentők tagjai is.

A tapasztalatok rámutatnak a megelőzés fontosságára is. A nem megfelelően rögzített kerti építmények, tetőelemek és egyéb tárgyak viharos szélben komoly veszélyforrást jelenthetnek, míg a lakókörnyezetben található fák rendszeres, szakszerű ápolása hozzájárulhat a hasonló károk megelőzéséhez. A felelős megelőzés alapja nem a megelőző fakivágás, hanem a szükséges szakmai beavatkozások időben történő elvégzése.

***

Széchenyi 2020 Kohéziós Alap