Február – a zalai tűzoltók szemszögéből

Februárban a lakó- és melléképülettüzek jelentős része még mindig a fűtéshez köthető. Az előző évek második hónapjaiban tűzoltóink rendszeresen vonultak kéményekkel összefüggő esetekhez: lerakódott korom és kátrány izzott vagy égett az égéstermék-elvezetőkben, több helyen füsttel telítődött a padlástér, illetve a födémszerkezet is veszélybe került. A folyamatos használat alatt álló kéményeknél nem ritka, hogy a hőhatás már az épületszerkezeteket is érinti, ilyenkor bontásra és hőkamerás átvizsgálásra van szükség.

A fűtőberendezések használata közben is bekövetkeztek tűzesetek, különösen akkor, amikor éghető anyag került túl közel a kályhához vagy kazánhoz, illetve a tüzeléstechnika nem volt megfelelő. Februárban már nem az első begyújtások okozzák a legtöbb problémát, hanem a tartós használat következményei: a lerakódott égéstermék, az elhasználódott készülékek és a romló huzatviszonyok.

Az év második hónapjában is visszatérően riasztották a tűzoltókat szén-monoxiddal kapcsolatos esetekhez. Több alkalommal a lakásokban elhelyezett érzékelők hívták fel időben a figyelmet a veszélyre, így sikerült megelőzni a súlyosabb következményeket. A háttérben jellemzően eltömődött kémény, hibás vízmelegítő vagy nem megfelelő szellőzés állt. A februári tapasztalatok ismét megerősítik, hogy a szén-monoxid – mint színtelen, szagtalan gáz – jól működő érzékelő nélkül észrevétlenül halmozódhat fel a lakótérben. A rendszeresen karbantartott tüzelő- és fűtőberendezések, valamint a kifogástalanul a működő szén-monoxid-érzékelők ebben az időszakban is kulcsszerepet játszanak.

Február egyik jellegzetes újdonsága, hogy ekkor jelennek meg tömegével a szabadtéri tűzesetek. A száraz növényzet, az elszáradt avar és a szelesebb napok hatására több helyen gyullad meg bozótos, nádas vagy füves terület. Emellett gyakoriak a kerti hulladékégetések és az illegális szemétégetések is, amelyek sokszor gyorsan továbbterjednek a környező területekre, hisz ekkor még nem indul be a vegetációs időszak. A fák, bokrok, gazos területek növényeinek belseje rendkívül száraz még akkor is, ha esetleg a felületük nedves. Ezek a tüzek elsősorban az emberi tevékenységhez kapcsolódnak. Februárban gyakran előfordul, hogy egy kisebb tűz rövid idő alatt óriási területre terjed ki, különösen szeles időben.

A februári közlekedési baleseteknél továbbra is a téli útviszonyok játsszák a főszerepet. A jeges, havas utak, a köd és a csökkent tapadás miatt gyakoriak a megcsúszások, az árokba hajtások és az ütközések, különösen a mellékutakon és a kora reggeli, illetve esti órákban. Ezek a körülmények önmagukban ritkán vezetnének balesethez, a problémát legtöbbször az útviszonyokhoz nem igazított sebesség vagy a figyelmetlenség okozza. A közlekedési baleseteknél mindig a helyszíni körülmények határozzák meg a feladatokat: lehet, hogy csak áramtalanításra vagy forgalmi akadály megszüntetésére van szükség, súlyosabb esetekben viszont a jármű megbontására vagy a sérültek szakszerű kiemelésére is szükség van.

Februárban jellemzően csak időszakosan okoz gondot az időjárás, jellemzőbb, hogy egy-egy havazáshoz, ónos esőhöz vagy szeles naphoz köthetően érkezik tömegével riasztás, viszonylag rövid idő, például néhány óra alatt. Ilyenkor kidőlt fák, leszakadt ágak és vezetékre dőlt növényzet miatt kell beavatkozniuk a tűzoltóknak, ami fokozott terhelést jelent az állománynak.

Február tehát a fűtési biztonság és a téli közlekedés mellett már az első szabadtéri tüzek hónapja is. A tapasztalatok mindig azt mutatják, hogy a legtöbb tűzeset és káresemény megfelelő odafigyeléssel megelőzhető: rendszeresen ellenőrzött fűtőberendezésekkel és kéményekkel, működő szén-monoxid-érzékelőkkel, a szabadtéri égetések szabályainak betartásával, valamint az út- és időjárási viszonyokhoz igazodó közlekedéssel. 

Ha mégis bekövetkezik a baj, a 112-es segélyhívón értesíthetők a tűzoltók, akik mindig készen állnak a segítségnyújtásra.