Január – a tűzoltók szemszögéből

Januárban a lakó- és melléképület-tüzek egy jelentős része közvetlenül vagy közvetve a fűtéshez kapcsolódik. A tűzoltók számos alkalommal vonultak kéményekkel összefüggő esetekhez: lerakódott korom és kátrány izzott vagy égett az égéstermék-elvezetőkben, több helyen füsttel telítődött a padlástér, illetve a födémszerkezet is komoly veszélybe került. Többször előfordult, hogy tűz az épületszerkezeteket is komoly mértékben károsította, és némely esetben az egész ház lakhatatlanná vált. De nem csak a kémények, hanem a tüzelő és fűtőberendezések is komoly veszélyforrásnak bizonyulnak. Ezek használata közben is előfordultak tűzesetek, több esetben amiatt, mert éghető anyag került túl közel a kályhához, kazánhoz. Számos esetben pedig a tüzelés módszere volt helytelen, például a nedves fával, vagy hulladékkal való tüzelés, a huzat és a friss levegő utánpótlásának hiánya. A tűzoltók ilyenkor a gyors beavatkozást követően hőkamerával vizsgálták át az érintett épületeket, hogy kizárják a rejtett izzás lehetőségét. Januárban különösen fontos, hogy a fűtőberendezések és a kémények állapota megfelelő legyen, hiszen ilyenkor folyamatosan, nagy igénybevétel mellett üzemelnek.

Az év első hónapjában is jelentős számban riasztják a tűzoltókat szén-monoxiddal kapcsolatos esetekhez is. Szerencsés esetekben a lakásokban elhelyezett érzékelők hívták fel időben a figyelmet a veszélyre, így sikerült megelőzni a súlyosabb következményeket. Volt sajnos olyan eset is, ahol már a már kialakult rosszullét utalt csak a mérgező gáz jelenlétére. A háttérben jellemzően eltömődött kémény, hibás vízmelegítő vagy nem megfelelő szellőzés állt. Mivel a szén-monoxid színtelen és szagtalan, jelenléte sokáig észrevétlen maradhat. A rendszeresen karbantartott berendezések és a működő érzékelők ebben az időszakban különösen nagy jelentőséggel bírnak.

Januárban a közlekedési baleseteknél a téli útviszonyok meghatározó szerepet játszanak. A havas, jeges utak, a lefagyott burkolat és a csökkent tapadás miatt gyakoriak a megcsúszások és az árokba hajtások, és sajnos a frontális ütközések is. Ezek a körülmények önmagukban még nem okoznának balesetet, a problémát legtöbbször a nem megfelelő sebesség és az útviszonyok alábecsülése jelenti. A balesetek különösen a mellékutakon, valamint a kora reggeli, illetve esti órákban voltak súlyosabbak. A tűzoltók feladata jellemzően a sérült járművek áramtalanítása, a forgalmi akadály megszüntetése, súlyosabb esetekben pedig a beszorult utasok kiszabadítása. A körültekintő közlekedés és az útviszonyokhoz igazított vezetési stílus januárban különösen fontos.

Az év első hónapjában nem ritka, hogy egy-egy időjárási esemény – havazás, ónos eső vagy viharos szél – rövid idő alatt sok beavatkozást eredményez. Ezek a helyzetek gyakran tömeges fakidőlésekkel, leszakadt ágakkal és utakra dőlt növényzettel járnak, amelyek forgalmi akadályt képeznek vagy épületeket veszélyeztetnek. A januári káresetek jellemzően ilyen, rövid ideig tartó, de intenzív időszakokhoz köthetők.

Január a fűtési biztonság, a téli közlekedés és az időjárási felkészültség hónapja. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb tűzeset és káresemény megfelelő odafigyeléssel megelőzhető: rendszeresen ellenőrzött fűtőberendezésekkel és kéményekkel, működő szén-monoxid-érzékelőkkel, valamint az út- és időjárási viszonyokhoz igazodó közlekedéssel. Ha mégis bekövetkezik a baj, a 112-es segélyhívón értesíthetők a tűzoltók, akik januárban is készen állnak a segítségnyújtásra.

***