A terményszárítók tüzei is megelőzhetők

Évente több alkalommal keletkezik tűz Zala vármegyében is terményszárítókban. A legkomolyabb esetek Magyarszentmiklóson, Sármelléken, Zalaszentgróton, Nemesrádón, Miháldon történtek. A legtöbbször a napraforgó vagy kukorica izzása, füstölő toronyrészek és túlmelegedett berendezések okozták a problémát. A legutóbbi szárítótűz a hétvégén, Zalaegerszegen történt, ahol napraforgómag izzott jelentősebb mennyiségben. Az ilyen beavatkozások során gyakran több tonna terményt kell leüríteni, a szárítót megbontani és hőkamerával átvizsgálni, mire sikerül megszüntetni az izzást. Sok esetben nem csak a termény, hanem a szárítóberendezés is károsodik.

Miért gyulladnak ki a terményszárítók?

A tűzesetek több, egymással összefüggő tényezőből erednek. A tapasztalatok alapján ezek a leggyakoribb okok:

• Por- és anyaglerakódás: A szárítóban megjelenő por- és héjlerakódás a légáram útjában könnyen izzásnak indulhat, amely lassan terjedő, nehezen észlelhető tüzet idézhet elő. Különösen, ha a levegő hőmérséklete meghaladja a gyulladási pontot, vagy ha a légáram csökken, a légcsatornákban, az égőtér közelében és a toronyban felhalmozódó por a túl forró levegő hatására könnyen begyulladhat. De oda kell figyelni a szárító környezetében lévő por és hulladék eltávolítására is, hisz az nem csak tisztasági, hanem biztonsági kérdés is.
• Elakadt, összetapadt termény: Ha a nedvesebb, tapadó anyagrészek megakadnak, körülöttük megszűnik a légáramlás. A helyi hőmérséklet emelkedni kezd, és az anyag izzani, majd égni kezd. 
• Túlmelegedés a szárítás során: Különösen a magas nedvességtartalmú terményeknél, mint a kukorica vagy a napraforgó a levegőáram csökkenése miatt lokális túlmelegedés alakulhat ki. A túl magas hőfokon történő szárítás (siettetett szárítás) is növeli a tűzveszélyt.
• Égő- és hőtermelő rendszer hibája: A rosszul beállított égő, a visszagyulladás vagy az égőtérben lerakódott koromréteg szintén veszélyforrás.
• Elektromos meghibásodás: A zárlatos motor vagy ventilátor, a sérült kábel gyakori villamos eredetű tűzforrások. De a hálózatban bárhol fellépő kontakt-hibák, laza kötési pontok is jelentős hőtermelést okozhatnak, ami gyújtóforrássá válhat. A nagy teljesítményű motorok indítási áramlökése is okozhat hosszabb távon kontaktlazulást.
• Mechanikai hiba, súrlódás: Csapágyak, szállítószerkezetek megszorulása hőt termel, ami a poros környezetben gyújtóforrás lehet. Gyakori tűzforrás a csapágyak kenéshiánya vagy a szállítóberendezések (pl. csigák, felhordók) beszorulása.
• Felügyelet hiánya, késlekedés, vagy kapkodás: A felügyelet nélküli üzemeltetés, a késedelmes reakció füst vagy szag észlelésekor szintén gyakori kiváltó okok. A felügyelet nélküli éjszakai üzemeltetés kifejezetten veszélyes. Viszont az üzemeltetés során történő kapkodás sem szerencsés, hisz például egy hirtelen légáram-változás is előidézheti a begyulladást (pl. ha egy ventilátor leáll vagy hirtelen újraindul).

Kinek a felelőssége a megelőzés?

A tűzesetek megelőzésében a döntő szerep az üzemeltetést és a karbantartást végzőknek jut. Ők felelnek a rendszeres tisztításért, a karbantartás dokumentálásáért, a villamos és égőberendezések ellenőrzéséért, valamint a kezelők felkészítéséért. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását mindig figyelembe kell venni. A kezelő feladata a működés közbeni fokozott figyelem és az azonnali beavatkozás, ha rendellenességet észlel. A karbantartó szakemberek felelősek a gép biztonságos állapotáért, az égők, a ventilátorok, a hőérzékelők és a csatlakozások rendszeres felülvizsgálatáért. A tűzvédelmi felelős feladata, hogy a berendezéshez rendelkezésre álljon a megfelelő fajta és oltási teljesítményű tűzoltókészülék, de főként az is, hogy a szükséges megelőző intézkedések a gyakorlatban is megvalósuljanak.

Hogyan előzhető meg a tűz?

A terményszárítók tűzesetei szinte minden esetben megelőzhetők, ha a technológiai, műszaki és emberi tényezőket egyaránt figyelembe veszik.

• Technológiai védelem: Automatikus hőmérséklet-figyelő és leállító rendszerek alkalmazása. Szenzoros vagy hőkamerás felügyelet – ezek már a korai hőtorlódást is jelzik. A szárítási paraméterek folyamatos ellenőrzése: hőmérséklet, légáram, nedvességtartalom.
• Rendszeres karbantartás és tisztítás: A biztonságos üzemeltetés egyik alapja a napi tisztítás a por, héjmaradvány és lerakódások eltávolítására, de elengedhetetlen az égő és a hőtermelő berendezés rendszeres karbantartása is. Lényeges az elektromos hálózat és motorok állapotának vizsgálata, túlmelegedés-érzékelők beépítése. Fontos a mechanikai alkatrészek (csapágyak, szállítóberendezések) kenése és állapotfelügyelete is. Naprakész karbantartási és tisztítási napló vezetése is az üzemeltető feladata. A napi tisztítás azonban nem helyettesíti a szezon előtti teljes műszaki felülvizsgálatot, amelyet csak villamos és gépészeti szakképesítéssel rendelkező szakember végezhet el.
• A tűzoltás feltételeinek biztosítása: Tűzoltóeszközök a berendezés közvetlen közelében. Oltóvízforrás a közelben. Valamint a berendezés és az oltóvízforrás megközelíthetőségének biztosítása a tűzoltógépjárművek számára. Az oltóvízforrás fagymentes állapotát és szabad megközelíthetőségét a betakarítási szezonban rendszeresen ellenőrizni kell.
• Emberi tényezők: Oda kell figyelni a kezelők oktatására a szárító biztonságos működtetésére. Hasznos a rendszeres üzemletetői tűzvédelmi gyakorlat a káreseménynél szükséges eljárás ismeretének elmélyítésére. A fokozott felügyelet biztosítása elengedhetetlen az üzemelés alatt, különösen a felfűtési és leállítási szakaszban. Oda kell figyelni arra is, hogy a szárító környezetében ne tároljanak éghető anyagokat, raklapokat vagy gabonaporral szennyezett hulladékot, mert ezek meggyorsítják a tűz terjedését. A szárító környezetében másutt keletkezett tűz (például bálák, raklapok, szállítószalagok gyulladása) könnyen átterjedhet a technológiára, ezért az éghető anyagokat mindig biztonságos távolságon kívül kell tárolni

Fontos az azonnali beavatkozás…

A terményszárítók tüzei néha lassan alakulnak ki, de gyorsan terjedhetnek. A szárítóberendezés belsejébe irányított vízsugár használata nem megengedett, mert a hirtelen lehűlés robbanásszerű gőzfejlődést és szerkezeti károsodást okozhat. Csak a tűzoltók szakmai irányításával, körültekintéssel és kis nyomású vízsugárral szabad alkalmazni, mivel a gyors hűtés szerkezeti károsodást és robbanásszerű gőzfejlődést okozhat. Az oltás elsősorban az izzó termény eltávolításával, visszahűtéssel és környezetvédelmi szempontból biztonságos elárasztással történhet. A beavatkozások tehát hosszan elhúzódnak: a tűzoltóknak gyakran több tonna izzó terményt kell eltávolítaniuk, a berendezést megbontaniuk, hűteniük és hőkamerával átvizsgálniuk – és ez órákig is eltart. A szárító leállítása után a levegőáram még percekig fenntarthatja az izzást, ezért nem szabad azonnal visszakapcsolni vagy újraindítani, mert a hőforrás újbóli oxigénhez jutása visszagyulladáshoz vezethet.

A szárítók működése során a megelőzés kulcsa a tisztaság, a felügyelet és a karbantartás – ezek nélkül a legkorszerűbb technológia is veszélyessé válhat. Ha a szárítóból füst, szokatlan szag vagy hőérzet észlelhető, azonnal értesíteni kell a tűzoltókat a 112-es segélyhívón. A gyors bejelentés és a szakszerű beavatkozás sok esetben megakadályozza, hogy a kár a teljes berendezésre, sőt, akár a környező épületekre is kiterjedjen.