Öt szaunatűz egy év alatt Zalában

Súlyos személyi sérülés szerencsére egyik esetben sem történt, de a lángok jelentős veszélyt hordoztak. A példák jól mutatják: még egy szabályosan kialakított és engedélyezett szauna is rejt magában kockázatot, ha a használat és az üzemeltetés során hiányzik a kellő figyelem.

Hogyan keletkezik a tűz?

A szaunatüzek hátterében leggyakrabban az elektromos berendezések hibája áll. Az évek során a kötési pontok meglazulhatnak, a vezetékek elöregedhetnek, és ha a hálózat túlterhelt vagy nem megfelelő keresztmetszetű vezetékeket használnak, a túlmelegedés könnyen tüzet okozhat. Gyakori gond az is, hogy elavult biztosítékokat alkalmaznak, illetve hiányzik az áram-védőkapcsoló, amely hiba esetén életet és épületet is védhetne.

A tűz keletkezhet a kályha környezetében tárolt éghető anyagoktól is. Egy odakészített törölköző, tisztítókendő vagy szárításra felakasztott ruha pillanatok alatt lángra kap, ha a kályhához túl közel kerül. Fatüzelésű szaunáknál a kéményben lerakódó korom és kátrány adhat gyújtóforrást, a forró hamu pedig, ha éghető edényben vagy más nem megfelelő helyen tárolják, hosszú idő után is újra lángra lobbanthatja a környezetét. A felügyelet nélküli, túl hosszú ideig tartó üzemeltetés szintén súlyos kockázatot jelent. Előfordulhat az is, hogy a termosztát helytelen beépítése okoz gondot: ha a szellőzőnyílás közvetlen közelébe kerül, a hideg levegő folyamatosan hűti, így téves értéket jelez, és a kályha veszélyesen túlfűti a szaunát.

Mire figyeljen az üzemeltető?

A biztonság záloga a rendszeres ellenőrzés és a gondos üzemeltetés. Elektromos berendezést csak jogosult villanyszerelő vizsgálhat felül, aki időszakosan ellenőrzi a vezetékek és a csatlakozások, valamint a berendezések állapotát egyaránt. Egy kiegészítő hőkamerás vizsgálat előre jelezheti a túlmelegedő pontokat, amelyeket szabadszemmel nem lehet észrevenni. Fontos, hogy a kályha külön áramkörön, megfelelő keresztmetszetű vezetékkel és korszerű védelmi eszközökkel működjön, és ne közösen más nagyfogyasztó berendezésekkel. Fatüzelésű szaunák esetében a kéményseprés és az időszakos tisztítás nélkülözhetetlen, hiszen a kátránylerakódás nemcsak a huzatot rontja, de gyulladási forrás is lehet, sőt akár szén-monoxid-mérgezéshez is vezethet.

A napi használat során is van néhány alapelv, amelyet mindig be kell tartani. A szauna nem tárolóhely: benne vagy a kályha közelében semmilyen éghető tárgy nem maradhat. Ruhát, törölközőt szárítani veszélyes, hiszen egy leeső textil könnyen a forró felületre kerülhet. A berendezést soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni, és minden üzemelés után ki kell kapcsolni, a helyiséget pedig ki kell szellőztetni. Jó gyakorlat, ha a szauna közvetlen közelében elhelyezünk egy elektromos tüzek oltására is alkalmas kézi tűzoltó készüléket – például egy hatkilós porral oltót. A kezdeti lángok gyors beavatkozással még megfékezhetők, mielőtt a tűz továbbterjedne. Az áramtalanítás után pedig vízzel is bátran olthatunk.

Milyen jelek utalhatnak veszélyre?

Nem csak a láng és a füst árulkodhat arról, hogy baj van. Már apróbb rendellenességek is jelezhetik, hogy a berendezés hibásan működik. Ha az elektromos kályha gyakran leoldja a biztosítékot vagy az áram-védőkapcsolót, ha a vezetékek, kapcsolók környékén égett szagot, melegedést vagy elszíneződést tapasztalunk, az már figyelmeztető jel. Ugyanígy gyanús, ha a faburkolaton sötét foltok, égésnyomok jelennek meg. A fatüzelésű szaunáknál a kéményben látható vastag korom- vagy kátrányréteg, a romló huzat, illetve a szokatlan füstszag is jelzi, hogy szakembert kell hívni. Ha a termosztát hibás működés miatt folyamatosan magas hőmérsékletet enged, az szintén veszélyre figyelmeztet. Ezeket a jeleket soha nem szabad félvállról venni: ilyenkor a berendezést le kell állítani, és ellenőriztetni kell.

Különösen fontos közösségi létesítményekben

Ha a szauna szállodában, panzióban vagy apartmanházban üzemel, az üzemeltető felelőssége még nagyobb, hiszen a vendégek biztonsága is tőle függ. Ilyen környezetben még inkább alapvető a berendezések rendszeres karbantartása, a tűzjelző rendszer működőképessége és a személyzet felkészítése arra, hogyan kell eljárni rendellenesség vagy tűz esetén. A vendégek részéről pedig fontos, hogy problémát észlelve ne csak a 112-t hívják, hanem azonnal értesítsék a recepciót is, hogy elindulhasson a kiürítés és a szervezett beavatkozás.

Ha baj történik

Tűz vagy füst észlelésekor az első a biztonság. Ha lehetőség van rá, azonnal áramtalanítani kell a berendezést, és a kezdeti lángokat kézi készülékkel oltani. Amennyiben a tűz gyorsan terjed, azonnal el kell hagyni a helyiséget, és hívni a 112-es segélyhívót. Közösségi létesítményben a személyzet azonnali értesítése is elengedhetetlen, hiszen ők gondoskodhatnak a vendégek biztonságáról.

Az elmúlt időszak zalai esetei világosan mutatják: a szaunák tűzbiztonsága nem magától értetődő. A tüzek többsége elkerülhető a rendszeres karbantartással, szakszerű ellenőrzéssel és a napi szabályok következetes betartásával. Ha figyelünk a jelekre, komolyan vesszük a megelőzést, és tudjuk, mit kell tenni baj esetén, a szaunázás biztonságos kikapcsolódás marad – és nem válik veszélyforrássá senki számára.

***