Még van időnk - készítsük fel gépeinket az aratásra!

2025. június 11. 12:01

Akár egyetlen szikra is elég ahhoz, hogy a sokmilliós gép és a termés egyszerre váljon a lángok martalékává. Az elmúlt évek kombájntüzei is azt üzenik: a megelőzés biztonságosabb, olcsóbb és egyszerűbb, mint a károk utólagos felszámolása. Gyakran mire a fülkéből észrevehető a füst, már csak percek vannak hátra ahhoz, hogy a teljes munkagép a tűz martalékává váljon.

A kombájnok esetében a tűz gyorsan kialakulhat, mert egyszerre van jelen a három fő veszélyforrás: a forró alkatrészek (például a kipufogó, a turbó és a csapágyak), a gyúlékony takarmányanyag (mint a por, a pelyva és a szalmatörek), valamint az erős légáram, amely oxigént szállít a legapróbb szikrához is. Egy berágódott csapágy, egy kopott, szikrázó kábel vagy a túlforrósodott kipufogó már önmagában is elég ahhoz, hogy lángra lobbanjon a gép.

Az aratás hagyományosan Péter-Pál napjához (június 29.) köthető időszaka nemcsak a betakarítás csúcspontja, hanem a tűzveszélyes helyzetek szempontjából is kiemelt kockázati időszak. Már csak három hét van addig, így célszerű időben felkészíteni a mezőgazdasági munkagépeket, amíg erre van még lehetőség. Most, hogy a gépek még a gépszínben állnak, érdemes átvizsgálni és elvégezni azokat a karbantartási és biztonsági feladatokat, amelyekre már nem lesz idő, ha egyszer megkezdődik az aratás.

  • Tisztítsuk meg a motorteret, a vágóasztalt és a kipufogót a tavalyi por- és növénymaradványoktól.
  • Cseréljük vagy kenjük meg a csapágyakat – hiszen a berágódott csapágy a kombájntüzek egyik leggyakoribb kiváltója. 
  • Ellenőrizzük a kipufogó és a szikratörő szigetelését, tisztaságát – ne hagyjuk, hogy pelyva tapadjon rá. 
  • Vizsgáljuk át az elektromos vezetékeket és csatlakozókat, különös tekintettel a dörzsölődő, hőnek kitett részekre. 
  • Ellenőrizzük az akkumulátorok zárt burkolatát és a saruk épségét – ha sérültek, cseréljük ki azokat időben. 
  • Győződjünk meg a földelőlánc meglétéről és megfelelő hosszáról.
  • Legyen a járművön legalább két darab (6 kg és 9 kg) porral oltó készülék, ellenőrzött, működőképes állapotban, és gondoskodjunk arról is, hogy a gépkezelő tisztában legyen annak használatával. 

Most van idő beszerezni a hiányzó alkatrészeket és szerszámokat, amelyekre később már nem lesz mód. Ha automatikus aeroszolos oltórendszer kiépítését tervezzük, ez az utolsó alkalom, hogy a szezon előtt még megvalósítsuk.

Az aratás megkezdését követően pedig minden műszak előtt – és ahol lehet, akár a munkavégzés közben, szüneteket tartva – érdemes meggyőződni arról, hogy nincs por vagy pelyva lerakódás a kipufogón és a motoron. Infravörös hőmérő segítségével ellenőrizzük a csapágyak hőmérsékletét (az ideális érték 80 °C alatt van). Vizsgáljuk át zseblámpával, tiszta rongy segítségével, hogy nem szivárog-e üzemanyag, kenő- vagy hidraulikaolaj. Nézzük át a kábeleket, hogy nem látható-e rajtuk sérülés, és ellenőrizzük a kézi tűzoltókészülékek nyomásjelzőjét is, hogy a megfelelő tartományban van-e.

Fontos, hogy az aratási időszakban rendszeresen, legalább a munkakezdés előtt nagynyomású levegővel fújjuk le a motorteret és a vágóasztalt. Tankolás előtt mindig hagyjuk a motort 15 percig hűlni. Bár a kézi poroltók alapkövetelménynek számítanak, érdemes megfontolni az automatikus aeroszolos rendszerek alkalmazását is.

Csak olyan erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt az aratásban, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát, ellenőrzését az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről minden esetben dokumentált szemle keretében kell meggyőződni. Ha a betakarítási munkák során ötnél több mezőgazdasági járművet érint a műszaki ellenőrzés, annak tervezett időpontját legalább tíz nappal előbb írásban kell bejelenteni a tűzvédelmi hatóságnak (kormányhivatal).

A tűz nem akkor keletkezik, amikor már lángol – hanem akkor, amikor a karbantartás és ellenőrzés elmarad. Használjuk ki a rendelkezésre álló időt: hogy a gép arasson – ne a tűz.

Zala vármegyében éppen húsz évvel ezelőtt halálos kimenetelű bálázógép-tűzeset is történt. 2005 júniusában Becsvölgye és Barlahida között egy gépkezelő a bálázás közben meghibásodott munkagéphez hátrament, felnyitotta a hátsó zárófedelet, feltehetően egy megszorult csapágy vagy bálazsineg okozta probléma miatt. Az ajtó felnyitáskor a tűz hirtelen többlet oxigénhez jutott és a kicsapó lángok a férfi felsőtestét súlyosan megégették, halálos sérülést okozva. Ez a tragédia is emlékeztet arra, hogy a munkagépeken keletkező tüzek mennyire alattomosak és gyorsak lehetnek – a biztonsági előírások, az oltóeszközök készenléti állapota és a körültekintés életeket menthet.

Széchenyi 2020 Kohéziós Alap