A bálatüzek elkerülhetők!
2023. augusztus 09. 14:06
Zala vármegyében minden évben előfordultnak kisebb- nagyobb bálatüzek. Fontos, hogy a gazdálkodók tisztában legyenek azzal, hogy a mezőgazdasági betakarítás után a tűzveszély nem szűnik meg. Tavaly Zalaegerszeg külterületén, egy a ságodi városrészhez tartozó telepen keletkezett tűz, ami két napi oltási feladatokat adott a tűzoltóknak. Pár éve több száz szalmabála gyulladt ki az út mentén Nagykapornaknál, a zalabéri, épületeket is megrongáló bálatűzről nem is beszélve. A veszély tehát valós, de kis odafigyeléssel és a szabályok betartásával elkerülhető, hogy a munka gyümölcse a lángok martalékává váljon!
A tárolás és feldolgozás során is érhetik a terményt olyan biológiai, fizikai és kémiai hatások, melyek következtében tűz keletkezhet. Ennek fokozott kockázata áll fenn a szalma és széna tárolása során. A tűzoltókat komoly kihívás elé állítja, amikor egy nagy szalmakazlat vagy a bálák tárolására szolgáló épületet kell oltani. Az éghető anyag ilyenkor nagy mennyiségben van jelen, és amikor a lakott területektől messzebb esik a tűz, a még nehezebb megközelíthetőséggel, és az oltóvíz korlátozottságával is számolni kell.
A kazaltüzeknél a tűz terjedése gyors, amit az erős szél és a száraz időjárási körülmények tovább növelnek. A tűz következtében a bálakötözők veszítenek szilárdságukból, megolvadnak és elpattannak, ezért a bálák szétesnek, ezzel növelik az oltási munkálatok során a balesetveszélyt. A tűzoltás vezetőjének gyors és határozott döntéseket kell meghoznia az élet- és vagyonbiztonság érdekében. Abban az esetben, ha közvetlen életveszéllyel nem kell számolni, akkor nem az életmentés, hanem a még nem égő kazlak tűztől való megóvása az elsődleges feladat.
A hatékony beavatkozás érdekében fontos a felderítés során a tűz helyének, terjedési irányának és intenzitásának pontos behatárolása. A pontos helyzetfelmérésben – mit és milyen módon veszélyeztet a tűz – nagy segítség egy helyismerettel rendelkező ember jelenléte. A kazaltüzek oltásánál az emberi erő és a tűzoltó-technikai eszközök igénybevétele nagyon intenzív. Különböző erőgépek is segíthetik az oltás több szakaszában a tűzoltók munkáját. A kazalban lévő, és még nem égő bálákat erőgép segítségével gyorsan el lehet távolítani, valamint a végleges oltáskor a kazal és a bálák szétszedésénél tesznek jó szolgálatot. Amikor az erőgép megbontja a bálákat, a tűzoltók vízsugarakkal és kéziszerszámokkal végzik az utómunkálatokat. A munkák befejeztével fontos a terület átadása őrzésre az esetleges fellángolások, az újbóli tűz megelőzése érdekében.
A szalma és széna tárolás során is fokozottan kell figyelni a tűzvédelemre. Ezeket a tűzeseteket sok esetben a magasabb nedvességtartalom következtében kialakuló öngyulladás okozza. A megelőzés szempontjából kulcsfontosságú az, hogy mindig száraz állapotban és csapadéktól is védett módon tároljuk a szalma- és szénabálákat, továbbá hogy rendszeresen meggyőződjünk arról, nem-e alakult ki magasabb hőmérséklet a rakatok belsejében. Ehhez megfelelő támpontot nyújthat egy, a rakat belsejéből kinyúló, jó hővezető fémrúd hőmérséklete.
A kazaltüzek további részét a nyílt láng használata eredményezi, amely mögött némely esetben szándékosság, vagy gondatlanság húzódik meg a háttérben. Nagyon fontos, hogy nyílt lánggal járó tevékenységet az ilyen tárolóépületekben és a szabadtéren tárolt kazlak közelében ne végezzünk. A vonatkozó jogszabály például harminc méteres távolság betartása esetén és csak szélcsendes időben engedi a dohányzást a kazlaktól. A vasút és a közút közelsége is gond, hisz egy a jármű ablakából felelőtlenül kihajított cigaretta is tüzet okozhat.
A tűz megelőzése érdekében több előírást is meghatároz a vonatkozó jogszabály. A kalászos termény betakarítását a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni. A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútállomástól legalább száz méter távolságon belül el kell távolítani, és legalább három méter széles védősávot kell kialakítani szántással vagy tárcsázással. Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos! Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.
A mezőn összerakott kazal, valamint a rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy forgalmazására szolgáló építményektől legalább kétszáz méter; egyéb építményektől legalább száz méter; vasúti vágányoktól legalább száz méter; közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter tűztávolságot kell tartani. A nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább húsz méter a betartandó távolság.
Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni.
A kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön. A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább húsz méter távolságot kell biztosítani.
A mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlak körül legalább három méter széles védősávot kell kialakítani szántással vagy tárcsázással. Dohányozni csak szélcsendes időben, a kazaltól legalább harminc méter távolságra szabad.
A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb négy kazal vagy tárolási egység bontható meg. A rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól tíz méteren túl sátorozható ki. A sátorozási területen minden megkezdett tízezer négyzetméter alapterület után tíz méteres tűztávolságot kell biztosítani.
