A kéménytűz megelőzhető!

A helytelen tüzelőanyag használat, a tüzelő- és fűtőberendezés mellett éghető anyagok tárolása, a lanyhuló figyelem mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a tüzelő- és fűtőberendezésünkből az egész otthonunkat felemésztő, akár halálos kimenetelű tűz induljon! 

Kéménytűz leginkább a szilárd tüzelést használó háztartásokban jelentkezik. A fűtési szezonban - a szén-monoxid-mérgezések mellett - éppen az ilyen jellegű tüzek kialakulása jelenti a legnagyobb veszélyt a lakók számára.

A kéményekben kialakuló tüzek alapvetően kétféle módon keletkeznek. A kémény belső felületén lerakódott korom izzik, vagy más esetben a kátrány gyullad meg. Mindkét esetben számolni lehet azzal, hogy az így kialakuló tűz az épületszerkezetekre átterjedve komoly károkat okozhat. Egy későn észlelt kéménytűz akár a teljes épület leégéséhez is vezethet, így egy élet munkája válhat a lángok martalékává akár pillanatok alatt! 

A korom a tökéletlen égés mellékterméke, ami leginkább az égéshez szükséges levegő elégtelen utánpótlására vezethető vissza. Lényeges tehát, hogy a tüzelőanyag égetésének időtartama alatt mindvégig biztosított legyen a megfelelő oxigéntartalmú – azaz „friss” – levegő folyamatos utánpótlása. 

A korom fokozatos lerakódásával egyre szűkül a kémény belső áramlási keresztmetszete, ami még tovább rontja a megfelelő kéményhuzatot, így folyamatosan növekvő ütemű koromlerakódáshoz vezet. A koromlerakódás kátrányosodásához – azaz a még komolyabb tűzveszélyhez – vezet, ha nem kellően száraz tüzelőanyaggal fűtünk, vagy ha a nem megfelelően méretezett, illetve kialakított tüzelőberendezés, vagy kéményrendszer miatt a füstgáz hőmérséklete már a kéményben a víz kicsapódását eredményező szintre (50 – 70 °C) csökken. 

De nem csak a kémények belsejében kialakuló égés, hanem a már kialakult kéménytűz épületszerkezetekre történő átterjedése is megelőzhető. Leginkább a régebbi építésű épületeknél fordul elő, hogy a kéménytestbe éghető épületszerkezetet, például gerendát vagy szarufát építettel be. Problémát okozhat továbbá a kéménytest repedése, a rosszul csatlakoztatott füstcső, de a tisztítónyílásból hiányzó, vagy a rosszul záródó kéményajtó is. A szakszerű felülvizsgálat a kéményseprő-ipari szakember feladata, de egyszerű szemrevételezéssel is észlelhetőek a fenti hibák vagy hiányosságok.

A prevenció kulcsa a koromlerakódás minimalizálása, illetve a kémény rendszeres – indokolt esetben a jogszabályban meghatározottnál is gyakoribb – felülvizsgáltatása és tisztíttatása. A kéményseprői szolgáltatást igénybe venni sohasem késő!  A katasztrófavédelem kéményseprő-ipari szerve elérhető a http://kemenysepres.katasztrofavedelem.hu/ weboldalon és a 1818-as telefonszámon a 9.1-es menüben. Társasházak esetén a munkavégzés előtt kiértesítéssel közölt időpontban, sormunka keretein belül tervszerűen érkeznek a kéményseprők. 

Emellett erősen ajánlott egy szén-monoxid-, valamint füstérzékelő beszerzése! Ezek az eszközök a készülékek, kályhák, kandallók mellé telepítve idejekorán felismerik a problémát és hangos akusztikus jellel figyelmeztetik a lakókat a bajra! A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság továbbra is kéri a lakosságot, hogy pár ezer forinton ne múljon emberi élet! 

Fontos tudni, hogy aki új kéményt létesít, vagy a régit javíttatja, felújítja, átalakítja, az csak akkor vehető használatba, ha azt kéményseprő helyszíni műszaki vizsgálaton látta és engedélyezte! Ez minden égéstermék-elvezetőre, még egy vaskályha falon kivezetett csövére is érvényes. Ugyancsak érdemes kihangsúlyozni, hogy ezeket a munkálatokat csak szakemberekkel végeztessük! Amennyiben szükséges – és erősen ajánljuk is - minden ilyen beavatkozáskor egyeztessünk kéményseprővel, kérjük ki a véleményét, ha nem vagyunk biztosak a kéményekkel kapcsolatban. 

Amennyiben pedig bajt észlelnek, azonnal hívják a 112-es számot, és kérjék a tűzoltók segítségét!