Már nincs tűzgyújtási tilalom Zalában

2022. szeptember 20. 12:11

Július másodika óta tűzgyújtási tilalom volt az ország egész területén. A mai nappal azonban – két megye kivételével (Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád) – visszavonták az intézkedést, ami megyénket is érinti. Beszédes számok ugyanakkor, hogy ebben az évben már közel 230 szabadtéri tűznél volt szükség a megye tűzoltóinak beavatkozására, a leégett terület nagysága pedig meghaladta a 670 hektárt. A tűzgyújtási tilalom kihirdetése, majd visszavonása között eltelt időszakban mintegy 60 helyszínen oltottak tüzet a zalai egységek, azaz az összes ilyen jellegű eset negyede ez idő alatt történt. Természetesen a mostani visszavonás nem azt jelenti, hogy ne kellene továbbra is odafigyelni a szabályok betartására!

A szabadtéri tüzek idén egy ember életét követelték Zalában, méghozzá Gyenesdiáson, ahol az elszabadult lángok vezettek a tragédiához, Zalaegerszegen pedig egy ember megsérült, miközben felgyújtotta a környezetében lévő aljnövényzetet. Tavaly Rédicsen követelt emberéletet egy tarlótűz. Ezek az esetek is rávilágítanak arra, hogy mennyire fontos a szabályok betartása, mert adott esetben emberi élet is múlhat rajta! 

Az őszi, elsősorban kertekben, telkeken végezendő munkálatokkal kapcsolatban ismét felhívjuk a figyelmet arra, hogy a zöldhulladék-égetés könnyen kiterjedt szabadtéri tűzhöz vezethet! Ez a természeti és épített környezetet jelentősen veszélyezteti. Éppen ezért ügyelni kell arra, hogy belterületen történő égetést önkormányzati rendeletek szabályozzák, melyek világosan meghatározzák, hogy mikor és milyen időpontban lehet égetni. Ezek a rendeletek nem egységesek, önkormányzatonként eltérnek. Amennyiben egy település rendeletben nem szabályozza az égetést, úgy az adott helyen a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos! Kérjük, hogy aki belterületen égetni szeretne, az mindenképpen tájékozódjon az adott önkormányzatnál!

Külterületi égetés kizárólag növény-egészségügyi okokból történhet, vagy ha a növényi hulladék megsemmisítése, elszállítása más módon nem megoldható. Itt nem elegendő a szubjektív megítélés, illetve pusztán a kényelmes megoldás választása. Ahol nem növény-egészségügyi ok áll a háttérben, vagy egyébként a növényi hulladék megsemmisítése más módon megoldható, ott komoly bírságot vonhat maga után ezek meggyújtása!

Az olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal, címmel vagy helyrajzi számmal megadott helyét, a kapcsolattartó telefonos elérhetőségét és lakcímét vagy tartózkodási helyét.

A nedvesebb, csapadékosabb időjárás miatt ügyeljünk arra, hogy mindig száraz legyen a növényi hulladék, amelyet meggyújtunk! A tűzbe egyéb anyagot, például kommunális hulladékot, autógumit ne dobjunk, és tartsunk biztonságos távolságot a környező értékektől (épületek, építmények, erdők, fásítások, nádas stb.). Az égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. A tüzet soha nem hagyjuk őrizetlenül, veszély esetén, vagy ha az égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani. Tartsunk az égetés közelében megfelelő mennyiségű oltóanyagot (víz, homok, adott esetben tűzoltó készülék), valamint a tűz irányításához szükséges kéziszerszámot (gereblye, lapát, vasvilla)! Ha feltámad a szél, azonnal oltsuk el a tüzet! Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

Az a személy, aki az érvényben lévő szabályokat megszegi, tűzvédelmi bírsággal és környezetvédelmi bírsággal is sújtható! A tűzvédelmi bírság – az okozott károk megtérítésén túl és az előidézett károk mértékétől függően - húszezertől hárommillió forintig is terjedhet! Javasoljuk, hogy aki ezt el szeretné kerülni, az egyrészt tájékozódjon, másrészt gondolkodjon alternatív megoldásokban, így például a zöldhulladék elszállításában, elszállíttatásában, vagy komposztálásában.

Baj esetén pedig tárcsázzák a 112-es segélyhívó számot, és kérjék a tűzoltók segítségét! 

Széchenyi 2020 Kohéziós Alap