Bálatüzek

A mezőgazdasági betakarítás után a tűzveszély nem szűnik meg. A tárolás és feldolgozás során is érhetik a terményt olyan biológiai, fizikai és kémiai hatások, melyek következtében tűz keletkezhet. Ennek fokozott kockázata áll fenn a szalma és széna tárolása során. A tűzoltókat komoly kihívás elé állítja, amikor egy nagyméretű szalmakazlat vagy a bálák tárolására szolgáló épületet kell oltani. Nagy mennyiségben van jelen az éghető anyag, s amikor a lakott területektől messzebb esik a tűz, még a nehezebb megközelíthetőséggel és az oltóvíz korlátozottságával is számolni kell. A kazaltüzeknél a tűz terjedése gyors, amit az erős szél és a száraz időjárási körülmények tovább növelnek. A tűz következtében a bálakötözők veszítenek szilárdságukból, megolvadnak és elpattannak, ezért a bálák szétesnek ezzel növelve az oltási munkálatok során a balesetveszélyt. A tűzoltás vezetőjének gyors és határozott döntéseket kell meghoznia az élet- és vagyonbiztonság érdekében. Abban az esetben, ha közvetlen életveszéllyel nem kell számolni, akkor nem az életmentés, hanem a még nem égő kazlak tűztől való megóvása az elsődleges feladat. A hatékony beavatkozás érdekében fontos a felderítés során a tűz helyének, terjedési irányának és intenzitásának pontos behatárolása. A pontos helyzetfelmérésben – mit és milyen módon veszélyeztet a tűz – nagy segítség egy helyismerettel rendelkező ember jelenléte. A kazaltüzek oltásánál az emberi erő és a tűzoltó-technikai eszközök igénybevétele nagyon intenzív. Különböző erőgépek is segíthetik az oltás több szakaszában a tűzoltók munkáját. A kazalban lévő és még nem égő bálákat erőgép segítségével gyorsan el lehet távolítani, valamint a végleges oltáskor a kazal és a bálák szétszedésénél tesznek jó szolgálatot. Amikor az erőgép megbontja a bálákat a tűzoltók vízsugarakkal és kéziszerszámokkal végzik az utómunkálatokat. A munkák befejeztével fontos a terület átadása őrzésre az esetleges fellángolások, az újbóli tűz megelőzése érdekében.

A szalma és széna tárolás során is fokozottan kell figyelni a tűzvédelemre. Ezeket a tűzeseteket sok esetben a magasabb nedvességtartalom következtében kialakuló öngyulladás okozza. A megelőzés szempontjából kulcsfontosságú az, hogy mindig száraz állapotban és csapadéktól is védett módon tároljuk a szalma- és szénabálákat, továbbá hogy rendszeresen meggyőződjünk arról, nem-e alakult ki magasabb hőmérséklet a rakatok belsejében. Ehhez megfelelő támpontot nyújthat egy a rakat belsejéből kinyúló, jó hővezető fémrúd hőmérséklete.

A kazaltüzek további részét a nyílt láng használata eredményezi, amely mögött némely esetben szándékosság, némely esetben gondatlanság húzódik meg a háttérben. Nagyon fontos, hogy nyílt lánggal járó tevékenységet az ilyen tárolóépületekben és a szabadtéren tárolt kazlak közelében ne végezzünk. A vonatkozó jogszabály például harminc méteres távolság betartása esetén és csak szélcsendes időben engedi a dohányzást a kazlaktól. A vasút és a közút közelsége is gond, hisz egy a jármű ablakából felelőtlenül kihajított cigaretta is tüzet okozhat.

A tűz megelőzése érdekében több előírást is meghatároz a vonatkozó jogszabály. A kalászos termény betakarítását a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni. A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútállomástól legalább száz méter távolságon belül el kell távolítani, és legalább három méter széles védősávot kell kialakítani szántással vagy tárcsázással. Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos! Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

A mezőn összerakott kazal, valamint a rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy forgalmazására szolgáló építményektől legalább kétszáz méter; egyéb építményektől legalább száz méter; vasúti vágányoktól legalább száz méter; közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter tűztávolságot kell tartani. A nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább húsz méter a betartandó távolság.

Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni.

A kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön. A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább húsz méter távolságot kell biztosítani.

A mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlak körül legalább három méter széles védősávot kell kialakítani szántással vagy tárcsázással. Dohányozni csak szélcsendes időben, a kazaltól legalább harminc méter távolságra szabad.

A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb négy kazal vagy tárolási egység bontható meg. A rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól tíz méteren túl sátorozható ki. A sátorozási területen minden megkezdett tízezer négyzetméter alapterület után tíz méteres tűztávolságot kell biztosítani.

***