Előzzük meg a kéménytüzet!

2021. október 12.

Általános jelenség, hogy a fűtési idényben megemelkedik azoknak a segélyhívásoknak a száma, melyeknél a kéményben lerakódott korom vagy kátrány begyulladása miatt kérnek tűzoltói beavatkozást. Zala megyében 2021 októberéig összesen 34 esetben volt szükség a lánglovagok munkájára ilyen jellegű esetnél. Kis odafigyeléssel a probléma megelőzhető!

A kéménytüzek nem új keletűek, több száz évvel ezelőtt is problémákat okozott és jelentős tűzesetek keletkezése vezethető vissza rájuk. Kéménytűz leginkább a szilárd tüzelést használó háztartásokban jelentkezik. A fűtési szezonban - a szén-monoxid-mérgezések mellett - éppen az ilyen jellegű tüzek kialakulása jelenti a legnagyobb veszélyt a lakók számára.

A kéményekben kialakuló tüzek alapvetően kétféle módon keletkeznek. A kémény belső felületén lerakódott korom izzik, vagy más esetben a kátrány gyullad meg. Mindkét esetben számolni lehet azzal, hogy az így kialakuló tűz az épületszerkezetekre átterjedve komoly károkat okozhat. Egy későn észlelt kéménytűz akár a teljes épület leégéséhez is vezethet.

A korom a tökéletlen égés mellékterméke, ami leginkább az égéshez szükséges levegő elégtelen utánpótlására vezethető vissza. Lényeges tehát, hogy a tüzelőanyag égetésének időtartama alatt mindvégig biztosított legyen a megfelelő oxigéntartalmú – azaz „friss” – levegő folyamatos utánpótlása. A korom fokozatos lerakódásával egyre szűkül a kémény belső áramlási keresztmetszete, ami még tovább rontja a megfelelő kéményhuzatot, így folyamatosan növekvő ütemű koromlerakódáshoz vezet. A koromlerakódás kátrányosodásához – azaz a még komolyabb tűzveszélyhez – vezet, ha nem kellően száraz tüzelőanyaggal fűtünk, vagy ha a nem megfelelően méretezett, illetve kialakított tüzelőberendezés, vagy kéményrendszer miatt a füstgáz hőmérséklete már a kéményben a víz kicsapódását eredményező szintre (50 – 70 °C) csökken. 

De nem csak a kémények belsejében kialakuló égés, hanem a már kialakult kéménytűz épületszerkezetekre történő átterjedése is megelőzhető. Leginkább a régebbi építésű épületeknél fordul elő, hogy a kéménytestbe éghető épületszerkezetet, például gerendát vagy szarufát építettel be. Problémát okozhat továbbá a kéménytest repedése, a rosszul csatlakoztatott füstcső, de a tisztítónyílásból hiányzó, vagy a rosszul záródó kéményajtó is. A szakszerű felülvizsgálat a kéményseprő-ipari szakember feladata, de egyszerű szemrevételezéssel is észlelhetőek a fenti hibák vagy hiányosságok.

A kazánnal, főként vegyes tüzelésű kazánnal felszerelt ingatlanban a kémények ellenőrzése mellett érdemes átvizsgáltatni magát a berendezést is (vízkőlerakódás, biztonsági szelep működőképessége, csapok, szelepek állapota, vegyes tüzelés esetén huzatszabályzó állapota stb.).

A prevenció kulcsa a koromlerakódás minimalizálása, illetve a kémény rendszeres – indokolt esetben a jogszabályban meghatározottnál is gyakoribb – felülvizsgáltatása és tisztíttatása. A kéményseprői szolgáltatást igénybe venni sohasem késő!  A katasztrófavédelem kéményseprő-ipari szerve elérhető a http://kemenysepres.katasztrofavedelem.hu/ weboldalon és a 1818-as telefonszámon a 9.1-es menüben. Társasházak esetén a munkavégzés előtt kiértesítéssel közölt időpontban, sormunka keretein belül tervszerűen érkeznek a kéményseprők. 

Emellett erősen ajánlott egy szén-monoxid-, valamint füstérzékelő beszerzése! Ezek az eszközök a készülékek, kályhák, kandallók mellé telepítve idejekorán felismerik a problémát és hangos akusztikus jellel figyelmeztetik a lakókat a bajra! A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság továbbra is kéri a lakosságot, hogy pár ezer forinton ne múljon emberi élet! 

Amennyiben pedig bajt észlelnek, azonnal hívják a 112-es számot, és kérjék a tűzoltók segítségét!