Honvédből tűzoltó

2020. október 06. 13:23

Október hatodikán a 13, Aradon kivégzett honvédtisztre, vértanúkra, illetve a szintén ugyanezen a napon kivégzett Batthyány Lajosra, az első felelős magyar kormány miniszterelnökére emlékezünk. Az 1848. március 15-én forradalomnak induló, majd szabadságharcba átcsapó történelmi események több ezer zalai résztvevője közül érdemes kiemelni Trsztyányszky (Tersztyánszky) Lajos életét. Honvéd hadnagyi pályafutása után később Keszthelyen – egyéb tisztségei mellett - tűzoltó főparancsok lett.

Trsztyányszky (Tersztyánszky) Lajos egyes források szerint Bögötén, mások szerint Sümegen született 1825 januárjában. Jogi tanulmányai elvégzése után Káptalantótiban ügyvédként dolgozott, majd Keszthelyen telepedett le. A forradalom kitörése után, júniusban a zalaegerszegi Arany Bárány fogadóban megkezdődik a 7. honvédzászlóalj toborzása, melyhez Trsztyányszky még ebben a hónapban csatlakozik. A júliusi megalakulás után előbb tizedesi, majd őrmesteri, augusztustól pedig hadnagyi rangban szolgálja a hazát. Katonatársaival együtt részt vett a Jellasics elleni harcokban, ott volt Pákozdnál és a schwechati ütközetben is. December közepétől a lipótvári várőrség tagja 1849. február másodikáig, amikor is a vár feladása után osztrák hadifogságba esik. 1849 októberéig Königgrätzben raboskodik. A szabadságharc bukása után visszatért Keszthelyre, ahol ügyvédként dolgozott. 1867 és 1890 között eredeti szakmája mellett takarékpénztári ügyészként is szerepet vállalt, és tagja volt a zalai honvédegyletnek. 

1880-tól aktív szereplője lett a jelzett évben közel száz fővel alapított Keszthelyi Önkéntes Tűzoltó Egyletnek. Az egykori honvédhadnagy immáron Szent Flórián katonájaként, főparancsnoki tisztségben szolgálta az akkor még nagyközségnek számító Balaton-parti települést. A korabeli feljegyzések szerint a keszthelyi lánglovagok lóvontatású kocsifecskendővel vonultak a helyszínekre, és helytállásukkal kivívták a lakosság elismerését.  1882-ben például a helyi színházban nekik volt köszönhető, hogy az előfüggöny által levert petróleumlámpa nem okozott katasztrófát. 1884-ben pedig egy lakóháztűznél, az oltási munkálatokat megtekintő gróf Festetics Tasziló annyira elégedett volt, hogy az anyagi támogatáson túl szertárépületet, valamint az annak bővítéséhez és őrtorony építéséhez szükséges építőanyagot adományozott számukra. 

Trsztyánszky Lajos életének utolsó éveiben sokat betegeskedett, végül 1899. április 4-én adta vissza lelkét Teremtőjének. Ezen a linken a Pannon Tükör c. kulturális folyóirat 1998-as számának 41. oldalán képet közöl az egykori 48-as honvédokról. A leírások tanúsága szerint az első sorban ott ül maga Trsztyányszky Lajos is.  

Dicsőség a hősöknek! 

A borítókép forrása: 

https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/571164/default/doc_url/KeszthelyiHirlap18990409.pdf

Széchenyi 2020 Kohéziós Alap