Tároljuk biztonságosabban a szalmát és a szénát
2020. augusztus 25. 11:00
A mezőgazdasági betakarítás végeztével a tűzveszély nem szűnik meg, hisz a tárolás és feldolgozás során is érhetik a terményt olyan biológiai, fizikai és kémiai hatások, melyek következtében tűz keletkezhet. Ennek fokozott kockázata áll fenn a szalma és széna tárolása során. Zala megyében minden évben előfordulnak olyan tűzesetek, ahol jelentős számú széna vagy szalmabála gyullad meg, de ezek a tűzesetek is többségében megelőzhetőek lennének.
A legutóbb pénteken volt ilyen tűzeset Zalában. Ekkor mintegy ezer bála semmisült meg a tűz következtében Zalabéren, s mintegy másfél napot vett igénybe a tűzoltás. Az eset keletkezési körülményeit hatósági eljárás keretében vizsgáljuk.
A tűzoltókat jellemzően mindig komoly kihívás elé állítja egy nagy méretű szalmakazal vagy egy bálák tárolására szolgáló épület tüze. Az ilyen tűzeseteknél mindig nagyon nagy mennyiségben van jelen az éghető anyag, s emellett a jellemzően lakott területektől messzebb eső tüzeknél a nehezebb megközelíthetőséggel és a korlátozott oltóvízmennyiséggel is számolni kell. A kazaltüzek jellemzője, hogy a tűz terjedése gyors, amit az erős szél és a száraz időjárási körülmények tovább növelhetnek. A tűz következtében a bálakötözők veszítenek szilárdságukból, megolvadnak és elpattannak, ezért a bálák szétesnek ezzel növelve az oltási munkálatok során a balesetveszélyt. A tűzoltás vezetőjének gyors és határozott döntéseket kell meghoznia az élet- és vagyonbiztonság érdekében. Abban az esetben, ha közvetlen életveszéllyel nem kell számolni akkor nem az életmentés, hanem a még nem égő kazlak tűztől való megóvása az elsődleges feladat. A hatékony beavatkozás érdekében fontos a felderítés során a tűz helyének, terjedési irányának és intenzitásának pontos behatárolása. A pontos helyzetfelmérésben – mit és milyen módon veszélyeztet a tűz – nagy segítség egy helyismerettel rendelkező ember jelenléte. A kazaltüzek oltásánál az emberi erő és a tűzoltó-technikai eszközök igénybevétele intenzív. Az ilyen jellegű tűzeseteknél különböző erőgépek is segíthetik az oltás több szakaszában a tűzoltók munkáját. A kazalban lévő és még nem égő bálákat erőgép segítségével gyorsan el lehet távolítani, valamint a végleges oltáskor a kazal és a bálák szétszedésénél tesznek jó szolgálatot. Amikor az erőgép megbontja a bálákat a tűzoltók vízsugarakkal és kéziszerszámokkal végzik az utómunkálatokat. A munkák befejeztével fontos a terület átadása őrzésre az esetleges fellángolások, az újbóli tűz megelőzése érdekében.
A szalma és széna tárolás során is fokozottan kell figyelni a tűzvédelemre. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (222.§ - 224.§) meghatározza az erre vonatkozó alapvető tűzvédelmi előírásokat.
Az ilyen jellegű tűzeseteket sok esetben a magasabb nedvességtartalom következtében kialakuló öngyulladás okozza. A megelőzés szempontjából kulcsfontosságú az, hogy mindig száraz állapotban és csapadéktól is védett módon tároljuk a szalma és széna bálákat, továbbá hogy rendszeresen meggyőződjünk arról, nem-e alakult ki magasabb hőmérséklet a rakatok belsejében. Ehhez megfelelő támpontot nyújthat egy a rakat belsejéből kinyúló, jó hővezető fémrúd hőmérséklete.
A kazaltüzek egy részét a nyílt láng használata eredményezi, amely mögött némely esetben szándékosság, némely esetben gondatlanság húzódik meg a háttérben. Nagyon fontos, hogy nyílt lánggal járó tevékenységet az ilyen tárolóépületekben és a szabadtéren tárolt kazlak közelében ne végezzünk. A fent hivatkozott jogszabály például harminc méteres távolság betartása esetén és csak szélcsendes időben engedi a dohányzást a kazlaktól.
***
