vis_maior


  • Általánosságban a vis maior támogatásról
  • Jogszabályi háttér
  • Támogatás igénylésének feltételei

Általánosságban a vis maior támogatásról 

A vis maior támogatás az önkormányzatok, valamint kistérségi társulások részére nyújtható, védekezési többletkiadás, valamint kötelező önkormányzati feladatot ellátó önkormányzati ingatlanok részbeni helyreállításának támogatására. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok funkciójuk vonatkozásában alapvetően 2 csoportra oszthatók:

  • kötelező önkormányzati feladatokat ellátó tulajdon
  • önkormányzat által vállalt feladatokat ellátó tulajdon

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

  • településfejlesztés, településrendezés;
  • településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
  • a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
  • egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
  • környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
  • óvodai ellátás;
  • kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
  • szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
  • lakás- és helyiséggazdálkodás;
  • a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
  • helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
  • honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
  • helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
  • a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
  • sport, ifjúsági ügyek;
  • nemzetiségi ügyek;
  • közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
  • helyi közösségi közlekedés biztosítása;
  • hulladékgazdálkodás;
  • távhőszolgáltatás;
  • víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

Jogszabályi háttér 

A vis maior támogatás rendszerét a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet, valamint a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. Rendelet szabályozza.


Támogatás igénylésének feltételei 

Milyen esetben igényelhet támogatást az önkormányzat? 

A helyi önkormányzatok vis maior támogatásának lényege, hogy a települési önkormányzat támogatást igényelhet:

  • az előre nem látható természeti vagy más eredetű erők által fenyegető veszély bekövetkezésének lehetősége miatt szükségessé váló, indokolt védekezés kiadásainak részbeni vagy teljes támogatására,

  • a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károk figyelembevételével – az önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati tulajdonban lévő építményt (kötelező önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátását szolgáló vagy önkormányzat által törvény alapján kötelezően működtetett épületet, utat, hidat, kompot, ár- és belvízvédelmi vízi létesítményt, közművet és annak műtárgyait) sújtó, előre nem látható természeti vagy más eredetű erők által okozott károk helyreállításának részbeni támogatására, valamint

  • ha a szúnyogok által okozott ártalom óránkénti mértéke a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének nyilatkozata szerint csípésszámban kifejezve személyenként meghaladja az 50 csípést – katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés többletkiadásainak részbeni támogatására
     

Nem nyújtható támogatás annak a helyi önkormányzatnak, amely:

 - a pályázatban valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltatott,
 - nem járult hozzá ahhoz, hogy a nevét, a támogatás tárgyát, a támogatás összegét, a helyreállítás összköltségét, a védekezés, helyreállítás megvalósítási helyét, időpontját nyilvánosságra hozzák,
 - nem nyilatkozott arról, hogy a kérelem szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának az e rendeletben meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul.
 - a támogatás formája vissza nem térítendő támogatás.

A támogatás

  • a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés esetében akkor vehető igénybe, ha
    - a helyi önkormányzat a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában és területén ár- és belvízi védekezéssel kapcsolatban a költségvetési évben bejelentett és 2. melléklettel igazolt vis maior pályázattal rendelkezik és
    - a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés legkésőbb a költségvetési év augusztus 31-éig lezárul
  • a belvízi védekezés esetébenakkor vehető igénybe, ha a legalább másodfokú védekezési fokozat elrendelése megtörtént,
  • utak, hidak, kompok esetében akkor vehető igénybe, ha a károsodás a helyi közlekedés biztonságát veszélyezteti.

 

A támogatás menete 

A helyi önkormányzat

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a védekezés megkezdésétől számított 7 napon belül az 1. melléklet A) része szerinti adatlapnak,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kár bekövetkezésétől számított 7 napon belül az 1. melléklet A) része szerinti adatlapnak,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés befejezésétől számított 7 napon belül a 9. melléklet szerinti adatlapnak a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által működtetett ebr42 rendszerben elektronikus úton történő kitöltésével és faxon
történő jelzéssel bejelenti a vis maior eseményt. (A bejelentés időpontja az ebr42 rendszerben elektronikusan kitöltött adatlap lezárásának dátuma.)

(4)Ha a védekezés nem fejeződik be a pályázat (4. § (1) bekezdésében meghatározott) benyújtásának időpontjáig, a helyi önkormányzat új bejelentést tehet a védekezést megszüntető határozat időpontjáig felmerülő újabb védekezési költségek részbeni vagy teljes támogatása érdekében.

A bejelentést követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a helyi önkormányzat székhelye szerint területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal által koordinált bizottság helyszíni vizsgálatot végez (a továbbiakban: előzetes helyszíni vizsgálat). Az előzetes helyszíni vizsgálatban részt vesz a helyi önkormányzat székhelye szerint területileg illetékes fővárosi és

  • megyei kormányhivatal,
  • a Katasztrófavédelmi Igazgatóság,

továbbá szükség szerint a helyi önkormányzat székhelye szerint területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal felkérése alapján:
-ár- vagy belvíz elleni védekezés esetében a helyi önkormányzat székhelye szerint területileg illetékes vízügyi igazgatóság, valamint
-utakban, kompokban, hidakban keletkezett károk esetében a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ képviselője

Védekezési költségek esetén a miniszter a bejelentést követően haladéktalanul megkeresi az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot (Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságot), amely 5 munkanapon belül a 2. melléklet szerinti adatlapon - elektronikusan az ebr42 rendszerben - köteles tájékoztatást nyújtani a bejelentés valódiságáról, a vis maior esemény jellegéről, a védekezési munkálatok szükségességéről. Ennek igazolására az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság helyszíni ellenőrzést is folytat. 

Az igényelhető és megítélhető támogatás maximális mértéke a védekezési költségek, a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés és

a) utak, hidak, kompok károsodása,

b) pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás,

c) oktatási, kulturális, szociális vagy egészségügyi intézmények épület károsodása,

d) igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatok ellátását szolgáló intézmények épületeinek károsodása,

e) ár- és belvízvédelmi vízi létesítmények,

f) közmű és műtárgyai károsodása

esetében felmerülő helyreállítási költségek támogatására vonatkozó vis maior kérelem esetén alapesetben az elismert költségek 70%-a.

A helyi önkormányzat – a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítést kivéve –70%-nál magasabb, de legfeljebb a helyreállítási, védekezési költségek 90%-ának megfelelő mértékű támogatást igényelhet, továbbá a miniszter az alaptámogatási mértéknél magasabb támogatást nyújthat abban az esetben, ha a helyi önkormányzat:

  • a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló kormányrendelet mellékletében szerepel, vagy
  • teljesítőképességét a felmerült károk helyreállítása jelentősen meghaladja, feltéve, hogy a vis maior esemény rövid időszakon belül ismétlődő természeti vagy időjárási csapások következményeként alakult ki, és az adott térségben több települést is érintett.

A védekezéssel összefüggő, elismerhető költségekhez a helyi önkormányzat részére 100%-os támogatás nyújtható, ha azok a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában keletkeztek.

  • A megyei önkormányzat tulajdonában lévő, kötelező feladatot ellátó épületet ért károk helyreállítására 100%-os támogatás adható.
  • A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény melléklete szerinti kötelező feladatot ellátó, önkormányzati tulajdonú építmények helyreállításához és a védekezéssel összefüggő, elismerhető költségekhez 100%-os támogatás nyújtható, ha a helyi önkormányzat a vis maior esemény időpontjában adósságrendezési eljárás alatt áll.

 

Költségek között nem számolhatók el:

  • a tárgyi eszközök beszerzése,
  • a megelőző munkálatok,
  • a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés kivételével – a rovar- és kártevőirtás költségei,
  • a folyó jellegű működési kiadások.
  • Utakban, járdákban keletkezett károk esetén kizárólag a károsodott szakasz olyan jellegű helyreállítása támogatható, amely a helyi közlekedés biztonságának visszaállítását szolgálja. Külterületen és árterületen levő utak helyreállításához támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha azok lakott külterület megközelítését szolgálják. Külterületen lévő pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás esetében támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha az lakott külterület megközelítését veszélyezteti.
  • Az érintett helyi önkormányzat részére katasztrófavédelmi szúnyoggyérítésre a költségvetési évben legfeljebb két alkalommal nyújtható támogatás.
  • Ár- vagy belvíz elleni védekezés esetén a védelmi készültség megkezdésének napjától a készültség megszüntetését követő 30. napig tartó időszakban kiállított számlával, bizonylattal igazolható költségek számolhatók el. Kizárólag a védelmi készültség megkezdésének napjától a készültség megszüntetésig tartó időszakra vonatkozó teljesítési időponttal rendelkező számlák fogadhatók be.
  • Nem támogathatók azon kérelmek, amelyeknél a védekezési, katasztrófavédelmi szúnyoggyérítési költségek biztosítása és a jelzett károk helyreállítása a helyi önkormányzattól a rendelkezésére álló források alapján elvárható.

A Támogatott a támogatás felhasználásáról – legkésőbb a miniszteri döntést követő 12 hónapon belül - a 8. melléklet szerinti adatlap, támogatott által hitelesített másolatának becsatolásával köteles a kincstár és a helyi önkormányzat székhelye szerint területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal felé – papír alapon és a 8. melléklet szerinti adatlapon elektronikus úton is az ebr42 rendszerben – elszámolni.

A támogatás felhasználását a miniszter, továbbá jogszabályban erre feljogosított egyéb szervek ellenőrizhetik:

  • A helyi önkormányzat székhelye szerint területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalés a Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselője a helyreállítás során annak befejezéséig a támogatás felhasználását a helyszínen ellenőrizheti.
  • helyreállítás esetében az elszámolás elfogadását megelőzően a helyi önkormányzat székhelye szerint területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint – a káresemény jellegétől függően szükség szerint – a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a helyi önkormányzat székhelye szerint területileg illetékes vízügyi igazgatóság, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és a Pince- és Partfalveszély-Elhárítási Szakértői Bizottság képviselőiből álló bizottság – az elszámolás benyújtását követő 30 napon belül – a helyszínen ellenőrzést folytat, amelyről 7 napon belül értesíti a kincstárt.